eur:
409.66
usd:
393.86
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója beszédet mond a közgyűjtemények adatbázisainak személyneveit, földrajzi neveit, testületi neveit digitálisan összekötő rendszer, a Magyar Nemzeti Névtér bemutatóján Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban 2019. május 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jobb, mint a Wikipédia: jön az egységes nemzeti névtér

A közintézmények, múzeumok, könyvtárak adatbázisait összekötő digitális névtér rendszert hoz létre az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).

Korszakos fejlesztés a Magyar Nemzeti Névtér, amelynek segítségével elérhetővé válik a "bruttó magyar szellemi termék" - mondta el Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára kedden Budapesten. Hozzátette:

az egységes nemzeti névtérrel olyan internetes tudásbázis jön létre, amely okosabb, bővebb, pontosabb és megbízhatóbb, mint a Wikipédia.

A nemzeti múlt és kultúra ismerete a hazaszeretet legfontosabb alapja - fogalmazott az államtitkár.

A sajtótájékoztatón Tüske László, az OSZK főigazgatója kiemelte: 2014-ben kezdték el tervezni az OSZK "kettős költözését", amely egyrészt a digitális átállást, másrészt a könyvtár új épületének megtalálását tűzte ki célul.

Az OSZK a Budavári Palota F épületéből a Kilián-laktanyában kialakított új könyvtárba költözik át, valamint folyamatban van egy archivális raktár tervezése is Piliscsabán.

Az eseményen Káldos János, az OSZK munkatársa hangsúlyozta: 2016-ban egy kormányhatározatban mintegy 10 milliárd forintot biztosítottak az OSZK informatikai fejlesztésére, amely mintegy 70 részprojektet ölel fel, köztük a Magyar Nemzeti Névteret és az Országos Könyvtári Platformot is.

A fejlesztési program részeként eddig többek között

  • lecserélték az OSZK teljes számítógépes állományát,
  • elkészült a Corvina-honlap,
  • elindult a Kulturális Statisztikai Rendszer, valamint
  • megérkeztek a digitalizáló eszközök is.

Mindezek mellett folyamatban van többek között egy rendkívül fejlett és biztonságos központi számítógép-infrastruktúra kiépítése, új állományvédelmi és biztonsági eszközök érkeznek hamarosan a könyvtárba.

A következő héten indul az azbesztmentesítés első szakasza az OSZK jelenlegi épületében, valamint belső építészeti munkák is kezdődnek - mondta el Káldos János.

Szijártó Zoltán, az OSZK informatikai fejlesztését végrehajtó Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hangsúlyozta: a 2025-ig tartó teljes fejlesztési projekt megvalósítása jelenleg kétharmados szintnél tart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×