200 év magyar zenéjét öleli fel a Vigadóbéli koncert május 24-én: Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitányától kezdve Kodály Háry János szvitjén át, Dubrovay és Csíky Boldizsár zenéi is felcsendülnek.

Dubrovay László saját alkotásáról az vallja, hogy a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek megmutatására, kiváltképp a táncos, mozgalmas fináléban. Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni Rohmann Dittánál, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb gordonkaművésze.

Az InfoRádiónak a gordonkaművész elmondta, hogy nagy öröm volt számára, hogy együtt dolgozhatott a szerzővel, aki lehetőséget ad a szólistának a szabadságra.

"Ez egy olyan különleges darab, amelyben a cselló mindenféle oldaláról megmutatkozik. Egyrészt használ olyan effekteket, amelyekből nem is lehet mindig következtetni arra, hogy milyen hangszer játszik" - mondta Rohmann Ditta. Sok elem azért különleges, ahogy Dubrovay László használja, gyakoriak a virtuóz elemek.

A gordonkaművész arról is beszélt, hogy ha kortárs zeneszerzővel dolgozik, mindig kihasználja a lehetőséget, hogy együtt lehet dolgozni a szerzővel. "Most is így történt, és Dubrovay László meg volt elégedve, ráadásul nagy örömömre azt is mondta, hogy ha van még ötletem, amit hozzátennék, kidomboríthatom".

A 200 évet felölelő koncertprogram nagyon sokrétű, de a magyar dallamok összekapcsolják a műsort. "Dubrovay zenéje nem ijeszthet meg senkit azért, mert kortárs, ahogy Csiky Boldizsár zenéjétől sem kell tartani. A műsor mindegyik darabja nagyon érzelmes, szentimentális, tehát könnyű azonosulni vele" - mondta a művész.