eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A magyar szenteket sorba vevő éneket három versszakkal bővítették

A magyar szenteket sorba vevő éneket három versszakkal bővítették

Az egyik legismertebb népénekünk a magyar szenteket sorba vevő, „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének. Mentes Mihály papköltő eredetileg négy versszakos költeményét három további versszakkal bővítették ki augusztus 20-ra készülve Pannonhalmán.

A közismert népének új versszakai egyrészt a magyar kereszténység kezdeteihez visznek vissza. Felidézik Szent Adalbert alakját, akinek szerzetesei Szent Márton monostorát megalapították Pannonhalmán, valamint az első két szent életű püspököt, Szent Asztrikot és Szent Mórt. Ugyancsak a 11. századból szerepel Szent Günter remete, akinek életútja összeköti a német és cseh kolostorokat Magyarországgal, s akinek kezdeményezésére István király Bakonybél monostorát alapította.

A magyar szenteket sorba vevő éneket három versszakkal bővítették

Bekerült az énekben említett szentek közé Szent Szórád András remete, aki a magyarországi szerzetességet Lengyelországhoz és a Felvidékhez, valamint Szent Gellért, aki ugyanazt Itáliához köti - írja a katolikus hírportál.

Az ének 6. versszaka a 20. század nagy hitvallóit veszi sorba: Márton Áront, Gyulafehérvár püspökét, Boldog Salkaházi Sára testvért, közel száz zsidó megmentőjét, valamint Apor Vilmos püspököt, aki ugyancsak a rábízottak védelmében adta oda életét.

Az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű népének négy jól ismert versszakának szerzője, Mentes Mihály (1891-1960) a győri bencés gimnázium diákja volt, s itt írta első nyomtatásban megjelent verseit. Alkotó korszaka a két világháború közötti időre esik, s viseli ennek a történelmi időszaknak stílusjegyeit. A „Kezdődik az ének” (Hozsanna 229.), valamint az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” (Hozsanna 293.) népénekben természetesen megjelenik keletkezési korszakának teológia- és történelemszemlélete, ugyanakkor szövegszinten nyitott arra, hogy saját korunk is belefűzze imádságát, valamint a történelemről, és annak Uráról alkotott képét.

Az új versszakokkal kibővített ének a monostor- és államalapító Szent István ünnepén hangzik el először Pannonhalmán. A megújított népének szövege az alábbiakban olvasható.

Isten, hazánkért térdelünk Elődbe.

Rút bűneinket jóságoddal född be.

Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,

Érdemét idézzed.

István királynak szíve gazdagságát,

Szent Imre herceg kemény tisztaságát,

László királynak vitéz lovagságát,

Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Adalbertnek közbenjárására

Első apátunk, Asztrik példájára

Mór püspökünknek szent imái által

Jussunk mennyországba!

Szent Günter szívét lángra Te gyújtottad.

Szent Szórád-Andrást magányba Te hívtad.

Gellért hajóját tenger viharában

Te hoztad hazánkba.

Szent Erzsébetből hős szeretet árad.

Margit imái vezekelve szállnak.

Minket hiába, Uram, ne sirasson

Áldott Boldogasszony.

Erdélyt vezetted Márton Áron útján,

Sára testvérrel álltál Duna partján,

Gyöngéket védtél Apor püspökünkkel,

Minket most se hagyj el!

Ránk bűnösökre minden verés ráfér,

De könyörögnek ők Magyarországért.

Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:

Hazánkat így mentsd meg!

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×