„Egy filmet nagyon sok minden miatt meg lehet dicsérni és lehet díjazni, ez volt a célunk és ez volt a legnagyobb félelmem, hogy mindannak az érzelemnek, amit beleraktunk, van-e esélye szélesebb közönséghez eljutni. Ez a félelem azon a vetítésen kiolvadt belőlem.”

Ezt még a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál után mondta Enyedi Ildikó az InfoRádió Aréna című műsorában. Azóta a Testről és lélekről bebizonyította, hogy nemcsak a kritika, hanem a széles közönség is fogékony az – ahogyan a rendező fogalmazott – csendes alkotásra, már több mint 70 ezren látták a filmet.

A hétvégén pedig a Testről és lélekről a közönség kedvence lett az Európai Filmek 24. Nemzetközi Fesztiválján. Az alkotás a palicsi szemle nyitófilmje volt, nézők az interneten és a helyszínen található szavazólapokon adhatták le voksukat az általuk legjobbnak vélt alkotásra.

A második helyen Sergio Castellitto olasz rendező Fortunata című alkotása végzett, a filmfesztivál harmadik legjobb filmje – a közönség szerint - Mundruczó Kornél Jupiter holdja című drámája volt.

A filmmustrán a magyar filmek válogatásában vetítették Vranik Roland Az állampolgár című alkotását, Sopsits Árpádnak A martfűi rém című filmjét, Kostyál Márk kelet-európai westernjét, a Kojotot, Török Ferenc rendezését, a nemrég Yad Vashem-díjjal elismert 1945-öt, valamint Muhi András dokumentumfilmjét.

A nemzetközi zsűri döntése alapján a legjobb filmnek járó Arany torony-díjat a görög-lengyel koprodukcióban készült Park című alkotás érdemelte ki. Szofia Ekszarkhu filmje az athéni olimpiai faluban játszódik, tíz évvel a sportesemény után, ahol egy kamaszokból álló csoport a romok között megrendezi a saját, furcsa és időnként kegyetlen olimpiai játékát.

A mustrán tizenegy kategóriájában kilenc országból mintegy nyolcvan filmet mutattak be a rendezvény egy hete alatt.