A világ legnagyobb internetes komolyzenei adatbázisa elkészítette részletes statisztikáját arról, kik voltak az előző év legfoglalkoztatottabb muzsikusai, mely zeneszerzők darabjait játszották a legtöbbet a világ koncerttermeiben és operaházaiban, mely operaházakban tartották a legtöbb opera- és balettelőadást, és milyen zenei trendek rajzolódtak ki 2016-ban.

A Bachtrack kimutatásai a 2016-ban rendezett több mint 32 ezer komolyzenei koncert, opera- és balettelőadás adataira épül. A komolyzenei adatbázis 2010 óta von mérleget, és 2015-höz képest mintegy ötezerrel több koncert, előadás alapján állította össze múlt évi statisztikáját.

Adatai alapján a világ legkeresettebb csellistája 2016-ban Várdai István volt, megelőzve a francia Gautier Capucont, a norvég Truls Morkot, az argentin Sol Gabettát és német-kanadai Johannes Mosert. A zongoristák mezőnyét, amelyben Várjon Dénes a harmadik, Schiff András pedig a hetedik legtöbbet koncertező művész, az orosz Danyiil Trifonov vezeti a cseh-osztrák Rudolf Buchbinder előtt.

A hegedűsök között Baráti Kristóf a hatodik helyen végzett, a világ legkeresettebb hegedűművésze a görög Leonidasz Kavakosz, a lett Baiba Skirde és a francia Renaud Capucon előtt.

A legtöbb - 143 - koncertet az orosz karmester, Valerij Gergijev vezényelte, őt az olasz Fabio Luisi és a kanadai Yannick Nézet-Séguin követi a karmesterek mezőnyében. A legtöbb koncertet a New York-i Filharmonikus Zenekar adta 2016-ban.

Az adatbázisból kiderül, hogy idén Beethoven megelőzte Mozartot a leggyakrabban játszott zeneszerzők között, a német zeneszerző darabjai 3341 alkalommal csendültek fel a világ hangversenyteremiben és operaházaiban. A 2016-ban jelentős évfordulót ünneplő zeneszerzők - köztük a 90. születésnapját ünneplő Kurtág György - is jelentősen előretörtek e kategóriában.

A Magyar Állami Operaházban rendezték a legtöbb előadást tavaly, és Mozart, Verdi, Puccini operáit adták elő a világon legtöbbször, mindhárom zeneszerző darabjai ezerszer csendültek fel a világ zenei intézményeiben. Az élen A varázsfuvola áll, amely egyetlen előadással ugyan, de megelőzte Mozart másik közkedvelt operáját, a Figaró házasságát.

Ami a balettet illeti, Csajkovszkij viszi a pálmát, A diótörő a legtöbbet - 446 - játszott előadás, a második helyen A hattyúk tava, az ötödik a Csipkerózsika. Prokofjev Rómeó és Júliája a harmadik 140 előadással.

A legtöbb - 146 - balettelőadást a New York City Ballett rendezte, egykori koreográfusának, George Balanchine-nak a művei pedig a második legkeresettebbek világszerte Petipa után.

A múlt év zenei trendjei közül kiemelkednek a kortárs balett sikerei, az orosz Alekszej Ratmanszkij és az angol Christopher Wheeldon kortárs mesterek műveit 153, illetve 150 alkalommal mutatták be.