Az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény felidézi, hogy Zsigmond Vilmos 1930-ban, Szegeden született, tanulmányait az ottani piarista gimnáziumban folytatta. A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán 1955-ben végzett.

Az 1956-os eseményeket több főiskolai társával együtt végigfilmezte, majd a forradalom leverése után elhagyta az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le.

Kezdetben laborokban dolgozott, kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett, majd az 1960-as években érdeklődése a kibontakozó amerikai függetlenfilmes mozgalom felé fordult.

Legjelentősebb munkái a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat, a Harmadik típusú találkozások, amelyért megkapta az 1977-es Oscar-díjat. A vietnami háború borzalmait bemutató A szarvasvadász című filmjéért kiérdemelte a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését, de kiemelkedő munkái közé tartozik a Hiúságok máglyája Brian de Palmával vagy Az eastwicki boszorkányok George Millerrel. Az elnyert Oscar-díj mellett még háromszor jelölték, utoljára 2006-ban a Fekete Dália című filmért.

Zsigmond Vilmos 2002-ben fényképezett először magyar filmet, a Bánk bán filmváltozatát Káel Csaba rendezővel készítette el. Közreműködött A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmben, és ő volt az operatőre Hules Endre A halálba táncoltatott lány című filmjének is.

Tavaly a Ludwig Múzeum nagy sikerrel mutatta be a Fényképezte Zsigmond Vilmos című fotókiállítást.

Zsigmond Vilmos munkásságáért többek között 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága életműdíját, 2001-ben a Corvin-láncot, 2005-ben a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, 2006-ban a Magyar Művészetért Díjat, a 2014-es cannes-i filmfesztiválon pedig az operatőri életműdíjat. Szeged díszpolgárává választotta, mozitermet is elneveztek róla. 2013 óta tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.