A tizenkét négyzetméteres fekete-fehér festményt több héten át tisztogatják az Észak-rajna-vesztfáliai Műgyűjtemény szakértői egy búzakeményítővel dolgozó műszerrel.

A festményt a háború utáni absztrakt expresszionizmus egyik legradikálisabb műveként tartják számon. Pollock (1912-1956) fekete ipari lakkfestéket fröcskölt és csepegtetett a kezeletlen vászonra.

Otto Hubacek, a németországi múzeum főrestaurátora elmondta, külföldi kollégákkal hónapokon át tanácskoztak arról, hogyan fehérítsék ki az időközben szürkéssé, sárgássá vált vásznat. Végül úgy döntöttek, egyedi módszert fejlesztenek ki.

A speciális műszer a vászonra magas nyomással búzakeményítőt fúj, amelyet aztán egy miniatűr porszívóra illesztett ecsetkészlettel óvatosan eltávolítanak. Hasonló módszerrel dolgoznak a papírrestaurátorok is. A fekete festéket az eljárás során kikerülik, azt ugyanis károsíthatja a keményítő.

A precíz eljárás 200-300 munkaórát vesz igénybe, ezt elsősorban Hubacek maga végzi - egy harmincszor negyven centiméteres felületrész megtisztításán két-három órán át dolgozik nagyító és fejlámpa segítségével. A szakértő elmondta, a festmény feltérképezése során a vásznon lábnyomokra és kávéfoltokra is bukkantak. Ezek a képen maradnak, mivel ezek is a műalkotás részét képezik - hangsúlyozta Hubacek Marion Ackermann igazgatóval egyetértésben.

A kép megtisztításának apropóját az adta, hogy egy időre bezárták a galériát a tető felújítása miatt. Az ősz óta tartó munkálatok februártól befejező fázisukba jutnak, akkor nyitják meg a gyűjteményt ismét a látogatók előtt.