A tajvani nemzeti múzeum első vidéki fiókja a nemzetközileg ismeretlen délnyugati Csiaji megyében, egy hajdani cukornádültetvényen valósult meg 15 év alatt, Kris Yao tajvani építész tervei alapján, 7,9 milliárd tajvani dollárból, vagyis csaknem 70 milliárd forintból. Az eredeti tervek szerint már 2008-ban meg kellett volna nyílnia, de az átadás különböző okokból éveket csúszott, az építkezés csak 2013 februárjában kezdődhetett.

Az Ázsiai Művészetek és Kultúra Múzeumának nevezett, 70 hektáros komplexumot, amely 20 hektárnyi kiállítóteret és egy 50 hektáros parkot foglal magába, hétfőn avatta fel Ma Jing-csiu tajvani elnök. A nemzeti múzeum csiaji kirendeltsége tíz különböző kiállítással indít, közülük kettő Japántól kölcsönkapott kerámiákat mutat be.

Feng Ming-csu, aki egyszerre látja el a tajpeji Nemzeti Palotamúzeum és a csiaji fiókmúzeum igazgatói tisztét, évi másfél millió látogatóra számít a vidéki intézményben, amely autóval három óra, nagysebességű vonattal 90 perc alatt érhető el a fővárosból. Az igazgató szerint jó példaként szolgál a párizsi Louvre, amely 2012-ben először nyitott később nagyon sikeresnek bizonyult vidéki fiókot Pas-de-Calais régióban, Lens városban.

A nyitókiállításra Csiajiba vitték a nemzeti múzeum gyűjteményének leghíresebb darabját, egy 19. századi jádekáposztát, valamint egy szelet sült sertéshúst ábrázoló jáspisszobrot, amelyek egy ugyancsak 19. századi bronzüsttel együtt a Palotamúzeum három legbecsesebb kincsét alkotják.

A tajpeji Nemzeti Palotamúzeum a világ egyik leggazdagabb ázsiai művészeti múzeumának számít, 655 ezer kínai emléket őriz a neolitikumtól a Csing-dinasztia 1911-es bukásáig terjedő időszakból. A császári gyűjteményekből származó kincseket a pekingi Palotamúzeumból az 1930-as években, a japán megszállók elől menekülve vették magukhoz a Csang Kaj-sek vezette nacionalisták, akik aztán Tajvanra is magukkal vitték azokat, amikor 1949-ben a kommunisták kiszorították őket a szigetre.