Karol Sauerland 1980-ban az elsők között csatlakozott a lengyel Szolidaritás mozgalomhoz. Munkásságában a totalitárius rendszerek titkosszolgálataival, a besúgás lélektanával, az elnyomás korának erkölcs- és kultúrtörténetével foglalkozik.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a díjátadón arról beszélt, hogy Karol Sauerlandot kollégájának tekinti.

"Az elmúlt évtizedben Karol gyakran látogatott el hozzánk, az intézetünk egyfajta külső munkatársaként tekint rá, akinek előadásaira, írásaira mindig érdemes odafigyelni, akitől lehet, sőt, kell is tanulni. Mert nála jobban kevesen ismerik a Marxizmust, és ezért kevesen tudnak nála pontosabban rámutatni tévedéseire." - fogalmazott Schmidt Mária.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig azzal a felvetéssel kezdte a díjazott méltatását, hogy lehetnek akadékoskodók, akik azt kérdezik: egyes közép-európai országok értelmisége miért foglalkozik vajon még 25 évvel a rendszerváltozás után is az előző rendszerrel.

"De mi, akik itt élünk, és látjuk, hogy milyen 25 év van mögöttünk, és milyen 60, illetve 70 esztendő. Ma Európának ebben az aktuális világpolitikai válsággal fenyegető helyzetében éppen azt mondjuk, hogy talán a közép-európai szabadságtörténet nem-megértése az egyik oka annak, hogy ma úgy tűnik, megint Kelet és Nyugat, vagy Nyugat és Közép nem tud Európa jövőjéről hasonlóan gondolkodni." - mondta beszédében Balog Zoltán.

Maga a díjazott, Karol Sauerland pedig azt mondta a Petőfi-díj átvétele után, hogy sem a fasizmusnak, sem a kommunizmusnak nincsen esélye a visszatérésre. Ugyanakkor a hagyományoktól függően minden államban másként alakul a demokratikus berendezkedés, amit sajnos sok értelmiségi nem tud megérteni.