Zsigmond Dezső az MTI-nek elmondta: 2014-ben forgattak a passió előadásával korábban nemzetközi figyelmet is elnyerő bakonyi kistelepülésen, amikor a misztériumjáték veszélybe került a falu végletes megosztottsága és egy személyes vita miatt, amely a passiót szervező korábbi és az akkori polgármester között robbant ki.

"Kezdetben egy olyan filmet szerettem volna készíteni, amely bemutatja, miként sikerült Európában páratlan módon egy kis nyugat-magyarországi falu közösségének ilyen passiójátékok szerveznie, kiváló művészek segítségével, de alapvetően a település apraja-nagyjára építve" - fogalmazott a rendező, hozzátéve, hogy a végleges változat mintegy fele foglalkozik a történtek sikeres oldalával, a falubeliek összefogásának rendkívüli eredményével.

Zsigmond Dezső elmondása szerint a forgatással töltött egy év folyamán kezdett a passió története "irigységbe, érdekharcokba, hiúságba és hatalmi ambíciókba" fulladni, végül a Krisztus szenvedéstörténetét megjelenítő misztériumjáték körül egy újabb szenvedéstörténet alakult ki, magának a passiónak a kálváriája.

Mindennek az érzékeltetésére a filmkészítők stációkra bontották a filmet, külön rész foglakozik a passió keresztútjának egyes állomásaival, a felfeszítéssel, a halállal és az esetleges feltámadással is - tette hozzá a rendező. Mint fogalmazott, mára Magyarpolányból "kitiltatott" a régi passió, amely helyett a falu vezetése új misztériumjátékot íratott.

November 27-én, pénteken a Kino moziban levetítik Zsigmond Dezső másik filmjét, a Burdosház Amerikából című 50 perces ismeretterjesztő alkotást, amely november elején már látható volt a Duna Televízió műsorában.

A film a Magyarországról a 20. század elején az agrárnyomor elől a nyugat-pennsylvaniai bányavidékre kivándoroltak rendkívül nehéz életkörülményeiről mesél Balogh Balázs néprajzkutató vizsgálódásai alapján. A kutató 2012-ben hazaszállítatta egy "amerikás" magyarok által lakott "burdosház", vagyis ágybérleteket nyújtó panzió teljes eredeti tárgyi anyagát, amelyet a szentendrei Skanzenben állítottak ki.

Az alkotás kísérőfilmjeként pénteken Zsigmond Dezső Gyékénykoporsó című dokumentumfilmjének 25 perces nemzetközi változata is látható lesz, amelyet sikerrel vetítettek az argentin Mar del Plata-i és a vukovári filmfesztiválokon is. A portréfilm Balla Bálintról, az utolsó szatmári tehenes gazdáról szól, aki miután búcsút vett jószágaitól, koporsót fon magának tiszai gyékényből és fűzfavesszőből.

A filmek a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával valósultak meg.