Az Országgyűlés elnöke erről pénteken, az Országgyűlési Könyvtár és az egyetemi kutatóintézetek szakmai találkozóján beszélt, a Parlament Vadásztermében.

Kövér László hangsúlyozta, az Országház az elmúlt öt évben a közjogi, intézményi és fizikai megújulás jelképe lett, amit az itt elfogadott új alaptörvény, az újjászervezett őrség és múzeum, valamint az újjáépült Kossuth tér is jól példáz.

A házelnök szerint az átalakításokat egy kivételével politikai vita kísérte, az Országgyűlési Könyvtár megújulásáról ugyanis mindvégig egyetértés volt. "Ezért jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy nem csak új köveket raktunk le az Országház előtti térre, de keresett és hasznos kiadványokat is feltettünk a megújult Országgyűlési Könyvtár polcaira" - fogalmazott.

Az Országgyűlési Könyvtár a "törvényhozás és a tudományos élet metszéspontjában" működik, hiszen a parlamentarizmus, a jog, a politológia, valamint a modern történelemtudomány egyik leggazdagabb szakkönyvtára - mondta Kövér László, majd kiemelte, az Országgyűlés vezetésének célja ezért, hogy szoros kapcsolatot tartson az ezeket a tárgyakat oktató és kutató intézményekkel.

A házelnök szólt arról is, 2010 óta arra törekszenek, hogy az Országház "ne csupán a törvényhozás háza, ne csupán az ország közjogi szíve közepe", de a közélet egyik fontos központja is legyen.

Kövér László tájékoztatása alapján a 2010 és 2012 között létrejött digitalizált törvényhozási tudástár mintegy 2 millió oldalnyi kiadványt tartalmaz, a könyvtár 2013 és 2014 közötti fejlesztésével pedig a korábbi ötezer helyett már 38 ezer kötet érhető el a polcokról.

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója a találkozón felszólalva Európában is egyedülállónak nevezte a parlament könyvtárát, amely egyszerre szolgál a tudományt támogató nyílt szakkönyvtárként és a parlamenti képviselők és munkatársaikat segítő intézményként.