Baktay Ervin sokrétű személyiségét, ismert és ismeretlen arcait - festőművész, író, indológus, földrajztudós, asztrológus, muzeológus, művészettörténész és indián - mutatja be a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum szerdától látogatható, Az indológus indián - Baktay Ervin emlékezete című kiállítása.

Baktay Ervint ma elsősorban India kultúrájának egyik legfontosabb korabeli kutatójaként ismerik, aki számos könyvével, cikkével, kiállításokkal mindmáig a szubkontinens legnagyobb magyar népszerűsítőjének számít - idézte fel a kiállítás keddi sajtóvezetésén Kelényi Béla kurátor.

Mint emlékeztetett, az alig több mint ötven éve elhunyt indológus festőművészként indult, majd fordításaival, tanulmányaival, útikönyveivel szerzett nevet magának, és a világhírű indiai festőnő, Amrita Sher-Gil nagybátyjaként családi élete is szorosan kapcsolódott Indiához. Mindeközben jelentőset alkotott a földrajztudományokban, az asztrológiában, a művészettörténetben, neki köszönhető Kőrösi Csoma Sándor hazai kultusza, valamint az első magyarországi indiánjáték elindítása is.

A kiállítás megjeleníti a család eddig sok tekintetben feltáratlan történetét, majd Baktay és művészbarátai festményein keresztül a későbbi indológus által is látogatott, müncheni Hollósy-iskola utolsó éveinek eddig alig kutatott működéséről kaphat képet a látogató. A tárlat rendezői megidézik a Blattner Géza műtermében a húszas évek elején Bacchus és Venus tiszteletére megrendezett görög-római "symposionokat" is, melyek vezéralakja a fiatal Baktay (Eroinos Baktaios) volt.

Baktay Ervin egykori személyes életterébe a közönség az indológus dolgozószobájának rekonstruált enteriőrjén keresztül pillanthat be. A polcokon sorakozó műveken keresztül láthatóvá válik a tudós-utazó irodalmi, fordítói és útleírói működése, amelyhez hozzátartozik korszakos jelentőségű első indiai útjának, a Magyar Földrajzi Társaságban játszott szerepének és Kőrösi Csoma Sándor magyarországi kultusza megteremtésének bemutatása is.

Tudományos és irodalmi munkái mellett Baktay 1942-ben írta meg A csillagfejtés könyve című munkáját, amely azóta is az asztrológia egyik alapművének számít - mondta el Kelényi Béla.

A sokoldalú kutató muzeológusként is feltűnik. Baktay dolgozta fel először a Hopp Múzeum indiai és nepáli gyűjteményét, majd rendezett ott 1951-53-ban hatalmas sikerű, India kultúráját átfogóan bemutató kiállítást, amelynek legjelentősebb darabjai a most nyíló tárlaton is láthatók.

Baktay vadnyugati várost, majd a Dunakanyarban indián törzset is alapított, ahol E. H. Bucktye és Heverő Bölény néven maga volt a seriff, illetve nagyfőnök. A korabeli játékot indián- és cowboyjelmezek, wigwam és totemoszlopok, az "indiánok" életét pedig két, Baktay által 1935-ben rendezett, eddig szinte teljesen ismeretlen némafilm (A sápadtarcú varázsló, Heverő Bölény táborában) is megjeleníti.

Az Andrássy úti múzeum november 1-jéig látogatható kiállításához előadás-sorozat, szakmai, társművészeti múzeumpedagógiai programok és könyvbemutatók is kapcsolódnak, melyekről a http://hoppmuseum.hu honlapon találhatók részletes információk.