"A fő profilunk a zene, az ehhez kapcsolódó dolgokat részesítjük előnyben, hiszen velünk szemben van a Nemzeti Színház, amely a próza-dráma felé fordult. A tavaszi fesztivál társfesztiválja a Madách Imre Nemzetközi Színházi találkozó, ahol szintén ezt a különválasztjuk: ott prózai-drámai események zajlanak, mi pedig a drámának inkább a zenei vetületével és a zenedrámával foglalkozunk. Természetesen ezt is egyeztetjük a Magyar Állami Operaházzal, mert ők az operajátszás nagyját képviselik, mi pedig azokat az új színeket és azokat a produkciókat, amelyek ezt kiegészítik. Nagyon lényeges ez a szerepünk, ezt úgy hívnám, hogy művészeti innováció, tehát olyan dolgok bemutatása, ami valahogy nincs a köztudatban" - hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorban a Művészetek Palotájának vezetője.

"A múltból és a kortárs darabok kapcsán is felvetődik ezen újdonságok képviselete és állandó programozása. Tehát ezt fel kell építenünk és a közönség egy részét is fel kell készítenünk erre" - tette hozzá Káel Csaba.

"A kortárs jelenlét a Művészetek Palotája egyik lételeme, nem csak azért, mert egy modern épületről van szó. Hanem a mi zenei örökségünk újrafogalmazásában is nagyon fontos, hogy azt képviseljük: mi ma itt élünk. Ez a kultúra rólunk szól, ez a mi kultúránk és ebben képviselni is kell a saját gondolatainkat, saját érzéseinket és ezt meg kell osztani egymással. Ez egy komoly küldetés" - húzta alá az intézményvezető.

Káel Csaba arra is kitért, hogy idén már 00 éves a Művészetek Palotája. Ennek apropóján összegyűjtötték, hány művész és együttes lépett fel a MÜPÁ-ban.

"Az elmúlt tíz év folyamán ez megközelítőleg 2500 fellépőt jelentett, ami hatalmas szám. A látogatók száma is jóval 5 millió felett van" - jelezte.

Felidézte, hogy már a Művészetek Palotájának megszületése is egy különleges dolognak számít, hiszen a térségben ilyen típusú intézmény alig volt, ez az előadó-művészeti forma inkább az Atlanti-óceán túlsó partján volt ismert. Amikor 2005-ben megnyílt az épület, még sorakoztak a kérdőjelek körülötte.

"Abból indultunk ki, hogy Magyarországnak van egy nagyon komoly kulturális öröksége, Budapestnek pedig egy nagyon képben lévő, a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó és ahhoz értő közönsége. Az volt a fő elképzelés, hogy ez a közönség itt mindenképpen otthonra találjon. Ugyanakkor a másik elvárásnak is meg kellett felelni, hogy idehozhattunk olyan együtteseket, akiket korábban nem tudtunk ilyen akusztikájú helyszínre csalni. Tehát a különböző szempontok összerakásával elkezdett épülni egy tartalmi struktúra, ami természetesen nagy örömmel élt a ház különböző adottságaival" - fogalmazott Káel Csaba.