Bachman Zoltán építész;
Csete György építész;
Finta József építész;
Török Ferenc építész;
Vadász György építész;
Zalaváry Lajos építész.

Filmművészet:
Jankovics Marcell filmrendező;
Gothár Péter filmrendező;
Makk Károly filmrendező;
Sára Sándor filmrendező;
Szabó István filmrendező;
Tóth János filmrendező.

Fotóművészet:
Balla Demeter fotóművész;
Korniss Péter fotóművész.

Iparművészet:
Bohus Zoltán üvegszobrász;
Hager Ritta textil-képzőművész;
Németh János keramikus, szobrász;
Rubik Ernő építészmérnök, tárgytervező;
Schrammel Imre keramikus;
Solti Gizella gobelintervező;
Székely László díszlettervező.

Irodalom:
Ágh István költő, író;
Buda Ferenc költő, műfordító;
Csoóri Sándor költő, író;
Dobai Péter költő, író;
Jókai Anna író;
Juhász Ferenc költő;
Kányádi Sándor költő;
Szilágyi István író;
Tandori Dezső költő, író, műfordító;
Tornai József költő, író;
Tőzsér Árpád költő, író;
Vasadi Péter költő, író.

Képzőművészet:
Bak Imre festőművész;
Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész;
Deim Pál festőművész;
Gross Arnold grafikusművész;
Gyulai Líviusz grafikusművész;
Keserü Ilona festőművész;
Konok Tamás festő- és szobrászművész;
Kő Pál szobrászművész;
Melocco Miklós szobrászművész;
Somogyi Győző grafikus- és festőművész.

Népművészet:
Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós;
Kallós Zoltán néprajztudós;
Sebő Ferenc népzenekutató, népzenész;Színházművészet:
Bánsági Ildikó színművész;
Béres Ilona színművész;
Blaskó Péter színművész;
Huszti Péter színművész;
Jánoskúti Márta jelmeztervező;
Marton Éva operaénekes;
Miller Lajos operaénekes;
Sándor György előadóművész, humorista;
Sinkó László színművész;
Törőcsik Mari színművész.

Táncművészet:
Novák Ferenc koreográfus;
Pártay Lilla táncművész, koreográfus;
Tímár Sándor koreográfus.

Zeneművészet:
Balassa Sándor zeneszerző;
Dubrovay László zeneszerző;
Kocsár Miklós zeneszerző;
Párkai István karnagy;
Perényi Miklós gordonkaművész;
Sánta Ferenc hegedűművész;
Szabó Dénes karnagy;
Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző;
Szőnyi Erzsébet zeneszerző;
Vásáry Tamás zongoraművész, karmester.A Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére 2013-ban hozta létre az Országgyűlés, idén először ítélték oda és 69-en kapták meg tíz kategóriában. Az elismerést a magyar művészeti élet Kossuth-díjas és 65. - a tánc-, valamint a cirkuszművészet esetében 50. - életévét betöltött képviselői kaphatják. A díj életjáradékkal jár, ennek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 23-szorosa, jelenleg 655 ezer 500 forint.

"Kulturális gazdagság nélkül nincs gazdasági sikerekben is erős ország. A Nemzet Művésze díj a legnagyobb szintű elismerés, amelyről művészekből, Kossuth-díjasokból álló bizottság dönt. A díjazottak tiszta, ikonikus nagyságok, akiknek tevékenysége, életműve előtt pályatársak és a közönség egyaránt elismeréssel adózik" - mondta beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Kiemelte, hogy a legnagyobb művészek esetében a tenni és a lenni egymást feltételezi, nincs alternatíva. Mint kifejtette, a Nemzet Művésze díjjal a magyar művészet szinte minden területét igyekeztek elérni, hiszen minden színtéren vannak olyan alkotók, akik életművükkel, alkotásaikkal különlegesen sokat adtak nekünk.

Balog Zoltán felsorolta, hogy az elismerést a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet, valamint a cirkuszművészet területén alkotók számára adományozzák.

"Művészóriások élnek közöttünk, akik pályájuk során maradandót alkottak. Olyan alkotó emberek, akik mögött évtizedek munkája, küzdelmei, tanítói munkája áll. Közös érdekünk, hogy ezeket a művészeket életük végéig hozzásegítsük az alkotás szabadságához a díjhoz járó életjáradékkal. Minket is minősít, hogy a nemzet képes-e megbecsülni értékeit" - jelentette ki a miniszter.

A díjakat Balog Zoltán és Fekete György, az MMA elnöke nyújtotta át. Utóbbi hangsúlyozta, hogy a díjról odaítélő bizottság "komoly és alapos, jóságos, elismerő és tisztelettudó, békés szándékú és méltányos" döntést hozott.

A Nemzet Művésze címet egyszerre legfeljebb 70-en viselhetik; mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg nincs, idén 69 művészt jelöltek.

"A díj és a cím létrehozását 2012-ben az a méltánytalan helyzet alapozta meg, hogy a művészeti ágak képviselői közül életjáradékra eddig csak a színészek, a filmesek, valamint az operaművészek voltak jogosultak. Tudtuk, hogy a többi művészeti ág képviselői között is sok idős alkotó él, akinek szociális körülményei nagyon nehezek" - mondta korábban az előzményekről Fekete György.

A három korábbi elismerés, vagyis a Nemzet Színésze, a Nemzet Filmművésze (régi nevén a Magyar Mozgókép Mestere), valamint a Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselése nem zárja ki a Nemzet Művésze cím elnyerését, ugyanakkor akik a négy csúcsdíjból többet is megkapnak, választaniuk kell, melyik után veszik fel az adómentes életjáradékot, amely a Nemzet Művésze cím esetében a legmagasabb. A jelenleg duplán érintettek közé tartozik Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze; Makk Károly, Sára Sándor, Szabó István és Tóth János, ők a Magyar Mozgókép Mesterei; valamint Miller Lajos és Pártay Lilla, akik a Magyar Állami Operaház Mesterművészei.

A Nemzet Művésze díjakat az MMA megalakulási dátumához, november 5-höz kapcsolódva adják át. A mostani szabályok szerint az irodalom kategóriában 12-en, a képzőművészet, a színházművészet és a zeneművészet terén 10-10-en, az iparművészet képviselői közül heten, az építőművészeté és a filmművészek közül hatan-hatan, a népművészet és a táncművészet kiválóságai sorában hárman-hárman, a fotóművészek közül ketten, a cirkuszművészek közül pedig egy alkotó viselheti egyidejűleg a Nemzet Művésze címet.

Az ünnepségen fellépett Bogányi Gergely és Kassai István zongoraművész, Szecsődi Ferenc hegedűművész; a programban Liszt Ferenc és Hubay Jenő művei szerepeltek.