"Az, hogy az elmúlt évben a fikcióban, a szépirodalomban, a gyermek- és ifjúsági könyvkiadásban egészen látványos növekedés tapasztalható, tényleg azt jelenti, hogy nem csak hogy elindultunk, hanem ezekben a kiadási ágazatokban el is rugaszkodtunk a gödör aljáról" - hangsúlyozta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója.

Zentai Péter László hozzátette ugyanakkor, hogy a tankönyvkiadás államosítása viszont drámai veszteséget okozott a magyar könyvpiac számára. Rámutatott, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági világválság óta a könyvkiadók és könyvterjesztők piacuk legalább egy harmadát elveszítették.

"Az egyik legfontosabb és legkomolyabb szaktudást igényelő, és a teljes magyar könyvkiadás rezsikitermelésében megbízható hátteret jelentő tankönyvkiadást gyakorlatilag egy csapásra leválasztották a magyar könyvpiacról. Ám az igen rossz és káros döntést megelőzően sem lehettünk elégedettek azzal a tankönyvterjesztési szisztémával, hogy az iskolában vásárolhatták meg a szülők kiadványokat, tehát a könyvesboltokból már másfél évtizede kivonták a tankönyveket. Ez ostoba, kultúra-ellenes és gyermekellenes döntés volt, hisz épp az lenne az alapvető kulturális cél, hogy minél több gyerek menjen be a könyvesboltokba és fedezze fel az olvasás élményét" - mutatott rá Zentai Péter László.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója elmondta: a közoktatásban szereplő könyvek a teljes magyar könyvpiac egy negyedét jelentették.

"Első lépésként tehát a tankönyvforgalmazást államosították, másodikban viszont magát a kiadást is. A korábbi években 30-34 millió eladott példányszám most 16 milliósra csökkent" - fűzte hozzá a szakember.

Jelezte, hogy ezek az adatok nem csak a statisztikát rontják, hanem az alacsony árrés ellenére ez az elvonás a kötelező olvasmányokkal, tankönyvekkel több száz millió forintos kiesést jelent az ágazat számára, ami újabb nehéz időszakot vetít előre.

Zentai Péter László arról is szót ejtett, hogy ma nyitja meg kapuit a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.  A rendezvény igazgatója szerint Törökország díszvendégi szerepe is azt mutatja, hogy sikerült megvalósítani az eredeti célt: a könyvfesztivál hidat képez kelet és nyugat között. A fesztiválon 33 ország vesz részt, többségük uniós állam, de érkeztek kiállítók Dél-Amerikából, Közép-Ázsiából, Szaúd-Arábiából is.

A könyvfesztiválon a teljes magyar könyvkiadás vizsgázik a tankönyvektől a nagy sorozatokig. Ez a szakma elsődleges nagy bemutatkozó terepe, míg az ünnepi könyvhét kimondottan a kortárs magyar irodalom újdonságainak bemutatására hivatott. Ez az egymást kiegészítő két rendezvény kirajzolja, hogy mire képes a magyar könyvkiadás - mondta el Zentai Péter László. .

Hozzátette: nem sok könyvvásár dicsekedhet el azzal, hogy a rendezvényére majdnem ötszáz hazai és határon túli magyar szerző érkezik és személyesen lesz jelen. Emellett 65 külföldi írót is várnak a kontinensről.