Próbáljuk meg a problémáinkat megoldani, vagy legalább emberi módon kezelni, ez húsvét egyik üzenete - mondta Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Az a kívánság, amikor húsvétkor hívő emberek között újra meg újra elhangzik, hogy a feltámadt Krisztus örömét és békéjét kívánjuk, ma is nagyon aktuális. A föltámadás fénye megmutatja, hogy mi emberek nagyon is sorsközösségben vagyunk egymással. Megmutatja azt, hogy Isten mindannyiunkat boldogságra és örök életre hív. Azt hiszem, hogy ez a húsvét nagy üzenete" - fogalmazott Erdő Péter bíboros.

Nagypéntek a csend napja, ilyenkor nem szólnak a harangok és szentmisét sem tart a katolikus egyház, Jézus Krisztus szenvedésére, kereszthalálára emlékeznek a hívők - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

"A katolikus egyházban minden pénteki napot az emlékezésnek szenteltek és böjtöltek minden hét pénteki napján, ezért a pénteket általában szerencsétlennek is tartották. Különösen a péntek 13.-át, ami szintén Krisztus halálára emlékeztet, hiszen 13-an ültek az utolsó vacsoránál az asztalnál" - ismertette a néprajzkutató.

Nagypénteken emellett tilos volt sütni, főzni, kioltották a tűzhelyekben is a tüzet, mert a húsvéti ételeket a nagyszombati új tűzőn készítették el - mondta a sok száz éves hagyományokról Tátrai Zsuzsanna.

"Nagypénteken sokfelé körmeneteket tartanak, s már a középkor óta szokásosak a passiójátékok rendezései is. Ugyanakkor léteznek jellegzetes hagyományai is e napnak. Nemcsak húsvét vasárnap és hétfőn van a húsvéti víznek jelentősége, hanem Nagypénteken is. Ilyenkor az állatokat levitték a folyó vagy forrásvízhez, megetették-megitatták őket, hogy az elkövetkezendő időszakban egészségesek legyenek" - idézte fel a néprajzkutató.

Egykor a szegedi lányok Nagypénteken a Tiszában mosakodtak meg és a fűzfák alatt fésülködtek, hogy egészségesek legyenek és a hajuk hosszú legyen - mondta Tátrai Zsuzsanna a Nagypéntekhez kapcsolódó népszokásokról.