Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

L. Simon László lesz a kultúráért felelős államtitkár

L. Simon Lászlót kérte fel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a kultúráért felelős államtitkári posztra szerdán. L. Simon László elfogadta a megbízatást, tisztségét június 18-tól tölti be. Elődjét, Szőcs Gézát, aki reggel mondott le, Orbán Viktor kormányfő miniszterelnöki főtanácsadónak kérte fel.

L. Simon László 1972-ben született Székesfehérváron. 1998 és 2004 között a Fiatal Írók Szövetsége elnöke, 2004-től 2010-ig a Magyar Írószövetség titkára volt.

A Fidesz országgyűlési képviselője, 2010-től az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnökeként, 2011 őszétől a Nemzeti Kulturális Alap elnökeként tevékenykedik.

Szőcs Géza, a kultúráért felelős eddigi államtitkár szerdán kérte felmentését az emberi erőforrások miniszterétől. Mint közleményben fogalmazott, több szempont szól amellett, hogy "változtassak és más feltételek közt próbáljam tovább szolgálni az eddig fontosnak tartott értékeket és ügyeket".

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×