Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Elhunyt Carlos Fuentes, a latin-amerikai irodalom jeles alakja

Elhunyt 83 éves korában Carlos Fuentes mexikói író, a latin-amerikai irodalom jeles alakja, a Cervantes-díj 1987. évi kitüntetettje, akinek öt évtizednyi irodalmi munkásságát olyan kötetek jellemzik, mint az Artemio Cruz halála, az Áttetsző tartomány, a Diana, a magányos vadász és a Laura Diaz évről évre.

A szerzőt kedden érte a halál egy mexikóvárosi kórházban, ahová szívproblémák miatt szállították. Gyászolói között volt Felipe Calderón, Mexikó elnöke, aki a Twitter közösségi portálra írt bejegyzésében a "mély sajnálatának" adott hangot. Jó barátja elvesztése miatt érzett fájdalmáról írt az interneten Mario Vargas Llosa, a Nobel-díjas perui író.

Carlos Fuentes 1928-ban született Panamában, apja diplomata volt, így sokat utaztak. Gyerekkorát az Egyesült Államokban, Chilében és Argentínában, Ecuadorban, Brazíliában és Uruguayban töltötte, majd hazájában, Mexikóban jogot tanult.

Első regénye az 1958-as Áttetsző tartomány volt, amely Mexikóváros életéről szólt, de bemutatta azt is, hogy az 1910-től 1917-ig tartó forradalom kitermelt egy új és tehetős társadalmi elitet, de nem ért el semmit az elszegényedett indián őslakosságért.

Fuentes több mint harminc regényt írt pályafutása során, de színdarabokat, novellákat, esszéket is jegyzett, valamint újságíróként is tevékenykedett. Munkásságát mindvégig társadalmi kritika jellemezte, baloldaliként élesen bírálta a mexikói puha diktatúrát, az Intézményes Forradalmi Párt uralmát, amely 71 évig tartott és csak 2000-ben ért véget.

Az Artemio Cruz halála című regénye miatt sokan a Nobel-díjra is esélyesnek tartották. Megkapta a spanyol nyelvterületen kiosztott legrangosabb díjakat, a Cervantes-díj mellett az Asztúria Hercege-díjat is. Francois Mitterand francia elnök 1992-ben Becsületrenddel tüntette ki, ebben közrejátszott, hogy Fuentes egy ideig - 1975 és 1977 között Mexikó franciaországi nagyköveteként szolgált. Tanított a Harvard, a Princeton és a Columbia Egyetemen, világszerte több felsőoktatási intézmény díszdoktorává avatta.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×