2008-ban 960 éves a Nagyboldogasszony-templom plébániaközössége. Az Erzsébet híd szomszédságában magasodó épület még idősebb, első királyunk alapította. A plébánia pecsétjén azonban az 1048-as évszám szerepel.

Itt temették el Szent Gellért püspököt, miután a pogányok lelökték a később róla elnevezett Kelen-hegyről. Az egyházfi ereklyéi azonban a török korban eltűntek az országból.

A templom a magyar történelem szemtanúja: itt tartotta eljegyzését 1211-ben a négyéves Szent Erzsébet, II. András király leánya, és itt vette rá az országgyűlést Szilágyi Mihály 1458-ban, hogy Corvin Mátyást válasszák királlyá. Később nagyrészt itt zajlott az Ulászlót királlyá választó 1490-es országgyűlés is. A templomnak rendszeres vendége volt Liszt Ferenc, és itt tartotta esküvőjét Kossuth Lajos.

Az első, román stílusú bazilika helyére Zsigmond király alatt épült egy gótikus templom, ennek nagy része azonban - a ma is álló szentély kivételével - elpusztult a török korban, amikor mecsetnek használták. A szentélyhez a XVI. században építettek barokk templomot, így alakult ki a ma is látható, félig barokk, félig gótikus épület.

A XIX. században Hild József és Steindl Imre vezetésével kétszer is felújították. Az Erzsébet híd építése miatt később el akarták bontani, majd el akarták költöztetni a templomot, ez azonban nem valósult meg.

Utoljára a hetvenes években restaurálták az épületet, a rendszerváltás idejére azonban már igen leromlott az állapota. A templombelső akkor újult meg, amikor 2002-ben Olaszországból megkapta a plébánia Szent Gellért sarokcsontját, amit ereklyeként őriznek az újjáépült oltárban. Ez a negyedik ereklye a templomban, Szent László király és Szent Erzsébet ereklyéje mellett itt őrzik a XI. Piusz pápa által 1934-ben Magyarországnak adományzott ereklyét, Krisztus keresztjének a hagyomány szerinti darabkáját is.

A kétezres években már életveszélyessé vált épület felújítási munkálatai egy hatoldalú összefogás után kezdődtek meg, ami a tulajdonos fővárosi önkormányzatot (a templom sosem volt egyházi tulajdon), a kulturális tárcát, az esztergom-budapesti egyházmegyét, az egyházközséget és az V. kerületet foglalja magában. A tető már elkészült, a munkálatok folytatódnak a templomban, ami a középkori Pest építészeti emlékeit őrzi, és amely jelentős zenei eseményeknek is otthont ad.