A Haas Galéria köz- és magángyűjteményekből összegyűjtött tárlata Barcsay eddig kevésbé ismert alkotói periódusát kívánja bemutatni. A kiállítás a galéria Merítés a KÚT-ból című sorozatának részeként valósult meg, amely a Képzőművészek Új Társasága művészcsoport tagjainak, és az általuk rendezett tárlatok szereplőinek munkásságát kívánja bemutatni. Az 1924-től 1949-ig működő csoport tagjai volt Czóbel Béla, Rippl-Rónai József, Szőnyi István és Vaszary János is.

Az október 17.-től december 6.-ig látható tárlat elsősorban Barcsay korai, a korszakot idéző műveiből válogat, amelyek közt szerepelnek alföldi és szentendrei tájképek, csendéletek és figurális kompozíciók is. Mint azt Haas János, a galéria vezetője elmondta, Barcsay korai munkáin tanárai mellett Cézanne és a kubisták hatása is érzékelhető.

Barcsay Jenő fejedelmi család leszármazottjaként 1900-ban született Katonán, Erdélyben. Gyerekkorában zenésznek készült, rajzolt és akvarelleket készített. 1919-ben Budapestre jött és beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula és Vaszary János voltak mesterei.

A főiskola elvégzése után ösztöndíjjal Párizsban tanult, majd hazatérése után Szentendrén telepedett le. 1931-től a Fővárosi Iparostanonc Iskola tanára, 1945-től nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskola anatómiai és szemléleti látszattan professzora. Legismertebb kötete, a Művészeti anatómia című szakkönyv, amely 1953-as megjelenése óta 17 kiadást ért meg.