"A művészet hazugság, melynek segítségével felismerjük az igazságot" - vélte a múlt század legnagyobb spanyol festőművésze. Pablo Picasso 128 éve látta meg a napvilágot. Tehetségével korán kitűnt társai közül, első kiállítását 13 éves korában rendezték.

A barcelonai művészeti akadémián tanult, majd két év múlva a madridi királyi akadémia hallgatója lett, de nem bírta sokáig az intézmény szigorát, az ottani szűkös kereteket. Úgy vélte: "a szépség akadémikus tanítása hamis. Becsaptak bennünket, olyannyira, hogy az igazságnak már árnyékát sem találjuk."

Kék-korszak

Hamarosan saját lábára állt, jelentős festők alkotásait tanulmányozta. A szegénység, elesettség, magány - ezek mind meghatározó témái az úgynevezett "kék-korszaka" idején. E tájt Párizs és Barcelona között ingázott, majd Appolinaire-rel kötött barátsága hatására végleg Párizsban telepedett le.

Képein a rózsaszín vette át a dominanciát, ebben az időben kezdett szobrászattal is foglalkozni. Ekkor készült el az "Avignoni kisasszonyok". Majd következett a kubista korszak, amelynek alkotásai jelentősen eltértek Picasso korábbi műveinek stílusától.

Évekre letette az ecsetet

Utoljára 1934-ben járt Spanyolországban, a Franco diktatúra ellen többször felemelte szavát, 1937-ben a párizsi világkiállítás számára festette meg a fasiszta barbárság ellen tiltakozó Guernicát.

Hírneve az egész világot bejárta, sokszor foglalt állást egy-egy politikai nézet mellett, vagy ellenében. Sokakat meglepett, mikor bejelentette: belép a Francia Kommunista Pártba.

A 20-as évek második felétől szürrealista verseket, színdarabot ír. Később szobrokat készített, foglalkozott kerámiákkal. Előfordult, hogy évekig is felhagyott a festészettel, ám ilyenkor is aktívan részt vett a művészeti életben. 91 éves korában halt meg, méltatói a "század géniuszaként" tartják számon. "A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz" - írta Paul Klee "Alkotói vallomásában". A svájci művész Münchenben tanult. Kezdetben grafikusként dolgozott, korán közeli barátságba került Kandinszkijjal. Tagja és egyik alapítója a németországi expresszionista művészcsoportnak, a Der Blaue Reiter nevet viselő szervezkedésnek.

Párizsi és afrikai útját követően kezdett igazán rátalálni saját stílusára, színvilágára. A háború után csatlakozott a weimari Bauhaus szervezethez. A korábbi grafikákat ekkor váltották fel a színek hatásán alapuló képek.

Kleet mindig a megfoghatatlan ábrázolásának mikéntje foglalkoztatta, művei teoretikus jellegűek. Olyan művész volt, aki meg is tudta magyarázni egy-egy alkotása lényegét, az ecsetvonások, vagy grafitvonalak jelentését.

Írásaiban nagyon pontosan fogalmazza meg alkotói attitűdjét, részletesen szót ejt az ábrázolás technikáiról, a hitelesség kérdéséről, a formákról, a természethez való viszonyáról. Remekül használta a modern festészet formanyelvét, ennek dacára egyetlen stílusba sem illeszthetőek bele alkotásai.

61 éves korában hunyt el. A modern absztrakt festészet egyik úttörője volt az orosz Vaszilij Kandinszkij. Eredetileg jogásznak tanult, a szíriai őslakosok vallását tanulmányozta, érdekesség, hogy édesanyja mongol hercegi család sarja volt.

Oroszországi utazásai során az orosz nép kultúrájával is megismerkedett. Valahányszor betévedt egy-egy orosz templomba vagy kápolnába, mindig egy festmény szereplőjének érezte magát. Ez a felismerés erősen hatott későbbi művészi indíttatására. Úgy fogalmazott: "így járja be a szemlélő a képet, hogy aztán feledve önmagát, annak részévé váljon."

Írással kezdte

Kandinszkij eredetileg írással foglalkozott, a művészet lényegének megfogalmazása, az alkotói elhivatottság mibenléte foglalkoztatta. 20-as évei végén költözött Münchenbe azzal az elhatározással, hogy festeni fog. Első absztrakt műveit 44 éves korában festette.

Alapító tagja volt - Kleevel együtt - a Der Balue Reiter festocsoportnak. Három korszakát különíti el a művészettörténet: a "drámai korszakot" a "hűvös korszak" követte, majd a biomorfikus absztrakció.

Új technikákkal dolgozott, az új színekhez új formai idiómákat dolgozott ki. 78 éves korában halt meg Franciaországban, a nonfiguratív festészet egyik legjelentősebb képviselőjeként tartják számon.