Ez a kiállítás a rajzaimról szól, egészen 18 éves koromtól napjainkig, aminek fő gerince azok a post-itra, kis lapokra készült rajzok, amiket Amerikában készítettem. De ugyanígy lehet látni egészen korai rajzokat is, a 70-es 80-as évekből. A rajzaim sokáig ládákban voltak, és kerestem hozzá egy megfelelő embert, az ország legnagyobb művészeti szaktekintélyét, Kieselbach Tamást, akinek megtetszettek, és elhatározta, hogy foglalkozni fog velük, és így kikerültek a ládákból. Most először lehet látni ezeket ilyen nagy számban, több száz, talán több ezer rajz lesz kiállítva.

Azért kapta a Mindennap címet, mert minden nap készültek rajzok?
Igen. És nem csak anno, hanem mindig. Most is. Nekem a rajz, szinte napi tevékenység volt mindig is. Nem csak művészet, hanem terápia.

Kiderül-e a rajzból, hogy aznap önnek milyen napja volt?

Csak az derül ki, illetve én másképp nem is rajzolok, csak úgy, hogy amikor elém kerül egy papír és kezembe egy ceruza, akkor nagyon kevéssé tudom előtte, hogy mi lesz belőle. Ami kialakul, abból értem meg, hogy amiért kialakult az azért lehet, mert aznap ez volt. Valahogy így...