A kiállítást csak meghívott műgyűjtők, műkereskedők és az árverési csarnokok képszakértői tekinthetik meg, mivel a rendőrség által lefoglalt hamis képek mellett a hamisítás legjobb technikáit is bemutatja a múzeum.

Nem csupán festmények hamisítását tették virágzó iparággá az ügyes kezű csalók, egyesek antik műtárgyak másolására szakosodtak, egy lebukott szobrász például a londoni British Múzeum asszír domborműveit nézte meg alaposan, és jó stílusérzékkel készített hasonló reliefeket, egész sor nagy gyűjtemény vásárolt tőle, sok ezer dollárért.

A kiállításon látható egy másik csaló munkája is: ő reneszánsz érmeket másolt, amelyeket pléhdobozban, kavicsokkal és homokkal vegyítve a gépkocsija alvázára erősített, és néhány hónap múltán éppúgy lecsiszolódtak, mintha évszázadokkal előtt készültek volna.

A képhamisítók császára Eric Hebborn volt, aki az 1960-as években több mint ezer olajkompozíciót adott el, amíg le nem tartóztatta a rendőrség.

A magyar mester

Kétes büszkeséggel említhetjük a legjobbak között Elmyr de Hory-t, azaz Hory Elemért. Õ ugyanis oly ihletett és remekbe készült Matisse, Modigliani és Picasso képeket festett 1950 és 1960 között, hogy hamisítványait milliomosok kezdték gyűjteni. Előállt az a bizarr helyzet, hogy ma már Picasso-utánérzéseit is hamisítják.

Az Art News listája szerint leginkább Giorgo de Chirico architekturális fantázia képeit, Corot műveit, Salvador Dali, Daumier és van Gogh munkáit, Rodin bronz szobrait hamisítják.

Kenessei András árverési szakértő szerint a három legtöbbször hamisított magyar mester Rippl-Rónai József, Scheiber Hugó és Kádár Béla.