Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.86
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Konrad Adenauer kiállítás

A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) első kancellárja, Konrad Adenauer (1876-1967) életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílt a politikus születésének 130. évfordulója alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).

Az intézmény jogi karán az érdeklődők mintegy nyolcvan fotó és több tucat korabeli írásos dokumentum, sajtócikk révén ismerhetik meg az államférfi pályáját és azokat az intézkedéseit, amelyek hozzájárultak a német gazdaság felvirágoztatásához, az ország diplomáciai sikereihez, valamint az Európai Unió létrehozásához.

Konrad Adenauer Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte tanulmányait.

Kölnben jogászként helyezkedett el, ahol 1917-ben megválasztották a város főpolgármesterévé. Tisztségéből 1933-ban a nemzetiszocialisták mentették fel, akik később bebörtönözték.

A politikus a második világháború után ismét Köln főpolgármestere lett, 1945-ben megszervezte a Kereszténydemokrata Uniót, amelynek elnökeként tevékenykedett.

Az 1949-es választások után megalakult törvényhozásban, a Bundestagban a legerősebb parlamenti párt vezetőjeként választották az NSZK első kancellárjává.

Tevékenysége középpontjában kezdetben a gazdasági újjáépítés és a jogállamiság kialakítása állt. Gazdasági miniszterével, Ludvig Erharddal sokat tett a német gazdasági csodának nevezett újjáépítés sikeréért.

Legfőbb politikai céljának az NSZK nyugati integrációját tekintette. Számos külpolitikai siker fűződött nevéhez.

Már 1949 végére kivívta a nyugati megszálló hatóságoknál, hogy az NSZK önálló külpolitikai tevékenységet folytathasson.

Lépésről lépésre sikerült növelnie országa függetlenségét, és idővel egyenjogú tagként beléptetni az NSZK-t a különböző nyugati gazdasági és integrációs szervezetekbe.

Belügyekben a mielőbbi újraegyesítés tántoríthatatlan híve volt. Több mint tizennégy éven át ült a kancellári székben, személye nem csak hazájában, de egész Európában nagy tiszteletnek örvendett. Egyik első képviselője volt az európai egység gondolatának.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×