Kaja Kallas az EU-tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a miniszterek megvitatták az első éves védelmi készültségi jelentést is, amely átfogó képet ad az unióról ezen a területen. Európának határozott változásra van szüksége a védelmi beruházások, a képességfejlesztés, az innováció és az ipari kapacitások mértékében és ütemében – tette hozzá.

Az Európai Unió tagállamai megállapodtak az Európai Békekeret (EPF) 6,6 milliárd eurós forrásának elosztásáról, amely az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás egyik központi eszköze. Kallas elmondta, hogy a következő lépés annak megvitatása lesz a tagállamokkal, miként lehet új forrásokkal feltölteni az alapot, beleértve a jelenlegi finanszírozási ciklus lezárását követő időszakot is.

Mint mondta, az ukrán légvédelem megerősítése az Eu egyik legfontosabb feladata, ugyanakkor a rakétagyártás időigényes, Kijevnek pedig most van szüksége Patriot légvédelmi rendszerekre.

Lehetséges megoldásként említette, hogy az uniós tagállamok és partnereik saját készleteikből adjanak át rakétákat Ukrajnának, amelyeket később az ukrán támogatási hitelből finanszírozott új eszközökkel pótolnának.

A miniszterek Ukrajna további finanszírozási szükségleteiről is tárgyaltak. Kallas közlése szerint többen szorgalmazták a 2027-re elkülönített 90 milliárd eurós hitel egy részének előre hozott utalását. Ukrajna emellett akár 20 milliárd eurót is igénybe vehetne a SAFE védelmi kezdeményezés fennmaradó forrásaiból.

Az uniós főképviselő szerint az ukrajnai háború lezárásának előmozdítása érdekében tovább kell csökkenteni Moszkva háborúfinanszírozási képességét, egyebek mellett az úgynevezett orosz árnyékflotta elleni fellépéssel. Elmondta, hogy az Irini nevű uniós haditengerészeti művelet keretében az elmúlt hónapokban hat alkalommal hajtottak végre ellenőrzést gyanús hajókon. A nemzeti műveleteket ezzel párhuzamosan folytatni kell, szoros koordináció mellett - tette hozzá.

Kallas kitért az Oroszországnak tulajdonított szabotázsakciókra, gyújtogatásokra és légtérsértésekre is. Mint mondta, az elkövetőkkel szembeni szankciók és orosz diplomaták kiutasítása ellenére meg kell vizsgálni, milyen további intézkedéseket tehet az Európai Unió. A miniszterek ennek keretében első alkalommal eszmecserét folytattak egy új vészhelyzeti biztonsági protokoll létrehozásáról. Ez a mechanizmus koordinációs keretet biztosítana az „szürkezónás” támadások kezelésére, kiegészítve az Európai Unió kölcsönös segítségnyújtási rendelkezéseit, és határozottabb uniós választ tenne lehetővé az Oroszországból érkező fenyegetésekre.

A főképviselő ezzel összefüggésben elmondta: több tagállam hangsúlyozta, hogy a mechanizmusnak teljes mértékben kiegészítő jelleggel kell működnie a NATO-val. Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagállamok többsége egyben a NATO tagja is, ahol a kollektív védelemről rendelkező 5. cikk alkalmazásának mechanizmusai már kialakultak. Kallas szerint azt vizsgálták, milyen uniós válasz adható akkor, ha egy biztonsági incidens nem éri el a fegyveres agresszió küszöbét, illetve ha olyan uniós tagállamot ér támadás, amely nem tagja a NATO-nak.

A sajtótájékoztatón Kallas a német és az orosz külügyminiszter ENSZ-ben tartott találkozójára is kitért, az orosz félnek a találkozót követő megjegyzéseit „nevetségesnek” nevezte.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Európán kívül számos ország sürgeti az Oroszországgal folytatott párbeszédet, arra hivatkozva, hogy a tárgyalások eredményre vezethetnek. Kallas szerint azonban az ilyen találkozók azt mutatják, hogy Oroszországot valójában nem érdekli a béke, különben nem bánna így tárgyalópartnereivel.

Nyomatékosította, hogy Oroszországnak mindenekelőtt azzal kellene bizonyítania békeszándékát, hogy beszünteti a civilek elleni támadásokat, erre azonban jelenleg nem látni a szándékot.

Hangsúlyozta azt is, hogy Oroszországnak Ukrajnával kell tárgyalnia a háború lezárásáról. Más szereplők segíthetik a folyamatot, a megállapodásnak azonban végső soron Oroszország és Ukrajna között kell létrejönnie – mondta.