Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
315.9
bux:
152704.83
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta
John Harvard angol-amerikai tiszteletes szobra a Harvard Egyetem területén, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben 2024. január 3-án. Az elõzõ nap lemondott Claudine Gay, az egyetem rektora, aki az elõzõ hónap elején tartott kongresszusi meghallgatáson két másik vezetõ amerikai egyetem elnökével (rektorával) azt nyilatkozta, a szövegkörnyezettõl függ, vajon az egyetemeiken tartott tüntetéseken elhangzott követelések Izrael eltörlésérõl, a zsidók kiirtásáról az egyetemek mûködési szabályzatába ütköznek-e. A tüntetéseket az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres konfliktusa váltotta ki. Gayvel szemben plágiumgyanú is felmerült.
Nyitókép: MTI/EPA/C. J. Gunther

Vereséget szenvedett Trump-adminisztráció a Harvarddal vívott jogi csatában

Egy szövetségi bíró elutasította a Trump-adminisztráció keresetét a Harvard Egyetemen az elmúlt években történt antiszemita incidensek ügyében csütörtökön.

Richard G. Stearns bíró szerint a szövetségi kormányzat nem tudta hitelt érdemlően igazolni a polgári jogok folytatólagos megsértését a bostoni felsőoktatási intézmény területén, és rámutatott, hogy az idén márciusban beadott kereset főként a 2023-24-es tanulmányi évben történt esetekere hivatkozik, néhány 2025-ös incidenssel.

A bíró megállapítása szerint az ügyek „túlságosan elszigeteltek és időszakosak” voltak ahhoz, hogy bizonyítást nyerjen a polgári jogok tartós megsértése.

A Harvard Egyetem ellen indított szövetségi perben az adminisztráció azt állította, hogy az elit oktatási intézmény nem nyújtott megfelelő védelmet zsidó diákjainak, amikor azok „zaklatásnak, fizikai erőszaknak, üldözésnek, valamint leköpésnek” voltak kitéve a területén tartott palesztinpárti tüntetések idején, a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadását követően, az izraeli katonai válasz nyomán.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Megalakul a mesterséges intelligencia OPEC-je? – Hirtelen fékeznének a világ legnagyobb techcégei

Megalakul a mesterséges intelligencia OPEC-je? – Hirtelen fékeznének a világ legnagyobb techcégei

Komolyan, mintha nem is vadkapitalizmusban lennénk, és nem is a világtörténelem egyik legdrágább beruházási  versenyét látnánk a mesterséges intelligencia fejlesztői között. Ritkán látható összefogás körvonalazódik ugyanis a legnagyobb ellenfelek között, az OpenAI, az Anthropic, a Google DeepMind és az xAI vezetői is arról beszélnek, hogy ideje lenne lassítani a legfejlettebb modellek fejlesztését. Hivatalosan azért, mert túl gyorsan haladtak előre, és a biztonsági rendszerek már nem tudnak lépést tartani a technológiával. Ez viszont csak az egyik lehetséges megfejtés. Brutálisan drága lett az AI-verseny, egyre nehezebb finanszírozni a következő technológiai ugrást, nőnek a jogi kockázatok, és az sem mindegy, hogy végül a cégek húzzák meg saját maguknak a határokat, vagy az állam teszi meg helyettük. Megnéztük, miért akarhatnak hirtelen fékezni azok, akik eddig padlógázzal mentek, és mennyire hasonlítana ez az olajpiaci kartellre, az OPEC-re. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×