Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Irán megnyitja a Hormuzi-szorost - közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken. Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent rövid bejegyzésében az iráni bejelentésre hivatkozva azt írta, hogy a Hormuzi-szoros teljes mértékben nyitva és készen áll az áthajózásra.
Nyitókép: Getty Images/Alones Creative

„Amerikai terület lesz” – Trump elvenné Irán egyik legfontosabb ütőkártyáját

Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy az „Egyesült Államok területének” fogja nyilvánítani a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, miután legyőzték Iránt.

Az elnök a New York közelében fekvő Garden Cityben, Nassau megye rendvédelmi kiképzőközpontjában tartott beszédében beszélt erről.

Donald Trump egyszersmind védelmébe vette a háború megindításával kapcsolatos döntését, amelynek célja – elmondása szerint – annak megakadályozása volt, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Hozzátette, „soha nem fog bocsánatot kérni” ezért, annak ellenére sem, hogy az Egyesült Államokban drágultak az üzemanyagok a háború miatt.

„Mihelyst végzünk Irán legyőzésével (...), rövidesen az Egyesült Államok területéhez tartozónak nyilvánítom a Hormuzi-szorost”

– mondta mosollyal az arcán az amerikai elnök. Az AFP francia hírügynökség szerint a tónusából arra lehetett következtetni, hogy tréfál.

Kazim Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettese válaszul közölte: országát nem félemlítik meg az amerikai fenyegetések vagy erődemonstrációk.

Donald Trump nem sokkal korábban a repülőtéren újságírói kérdésre válaszul bejelentette, hogy a USS Abraham Lincoln repülőgéphordozó hadihajót egy másik hasonló képességű egységgel váltják fel.

Az elnök arra reagált, hogy médiajelentések szerint a hajón szolgáló katonák egy részének körében mentális problémák alakultak ki az elhúzódó bevetés miatt. A híresztelést csütörtökön Pete Hegseth hadügyminiszter tagadta, és „félrevezetőnek” minősítette.

Az Abraham Lincoln több mint 240 napja tartózkodik a tengeren, ugyanakkor az elnök a küldetés időtartamára vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy az „közel sem volt elég hosszú”.

Donald Trump a New York közelében tartott beszédét megelőzően egy interjúban megismételte, hogy az Egyesült Államok teljes ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost.

„Teljes mértékben ellenőrizzük, birtokoljuk, valódi értelemben birtokoljuk a Hormuzi-szoros”

– jelentette ki a Fox News televíziónak adott interjúban, és azt állította, hogy csak az a hajó juthat át a szoroson, amelyiknek erre engedélyt ad az Egyesült Államok.

Azzal a feltételezett iráni várakozással kapcsolatban, hogy a közelgő amerikai kongresszusi választások előtt az Egyesült Államok mérsékelheti katonai fellépését Iránnal szemben, úgy reagált, hogy ha Teherán támadást intéz, akkor arra az amerikai erők „százszoros” erejű választ adnak.

Az amerikai haderő Középső Parancsnoksága pénteken azt közölte, hogy az iráni partvidék haditengerészeti blokádjának keretében, az intézkedés egy hónappal ezelőtti visszaállítása óta 62 kereskedelmi hajót akadályoztak meg abban, hogy iráni kikötőből kifusson, vagy oda eljusson.

Az amerikai elnök rendszeresen megismétli, hogy az Egyesült Államok ellenőrzi a Hormuzi-szorost, Teherán ezt az állítást hazugságnak nevezi.

A háború kezdete óta Irán lezárva tartja a kőolajszállítások szempontjából kulcsfontosságú tengerszorost, az Egyesült Államok viszont lezárta az iráni kikötőket.

Az Irán elleni amerikai–izraeli háború előtt a fontos kereskedelmi útvonalon a világ olajszállítmányainak nagyjából ötöde haladt keresztül.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Mohács 500: Felemelkedő félholdból a korszak nagyhatalma – Iszonyatos gépezetet mozgatott meg az Oszmán Birodalom

Amikor a Magyar Királyság még középkori hatalmának fénykorát élte, Kis-Ázsiában, a meggyengülő szeldzsuk világ peremén egy jelentéktelennek tűnő török határfejedelemség kezdett kiemelkedni. Az Osman nevét viselő dinasztia állama a 14–15. században látványos, bár korántsem törés nélküli felemelkedésen ment keresztül. Mire a Magyar Királyság 1526-ban Mohácsnál szembekerült vele, egy ereje teljében lévő birodalommal állt szemben. Ez a birodalom ráadásul sajátos állami szerveződésének, gazdasági működtetésének és hadszervezetének köszönhetően olyan hatalmi fölényt élvezett nemcsak a közép-európai királysággal szemben, hanem sokáig bármelyik európai nagyhatalommal szemben, amelyet csak Mohács után több mint 150 évvel, és akkor is csak nemzetközi összefogással sikerült megtörni. A mohácsi csata 500. évfordulójára íródó, hetente megjelenő cikksorozatunk második részében az Ottomán Birodalom Mohácsig vezető útját mutatjuk be.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×