Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Donald Trump amerikai elnök, miután aláírta az Egyesült Államokban biztosított születési jogon járó állampolgárság megszerzésének korlátozásáról, valamint az úgynevezett „születési turizmus” megszüntetésérõl szóló rendeletet a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2026. augusztus 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz

Trump szigorítja, ki lehet amerikai állampolgár

Az Egyesült Államokban biztosított születési jogon járó állampolgárság (birthright citizenship) megszerzésének korlátozásáról, valamint az úgynevezett „születési turizmus” megszüntetéséről írt alá rendeleteket Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Az elnök egyik rendelete kiterjesztette azon külföldi állampolgárok körét, akik nem jogosultak arra, hogy Egyesült Államok területén megszületett gyermekük amerikai állampolgárságot kapjon.

A másik jogszabály megtiltotta az úgynevezett „születési turizmust”, ami következményeket tartalmaz azokra, akik az Egyesült Államok területére abból a célból utaztatnak be külföldieket, hogy az amerikai alkotmány 14. kiegészítésében szereplő, a születési jogon megszerezhető állampolgárságot kihasználva születendő gyermekük számára biztosítsák azt.

A rendelet azt is kimondja, hogy az amerikai hatóságok megtagadhatják a beutazásra jogosító vízumot attól, akinek esetében felmerül, hogy utazása születési turizmus körébe esik. Az amerikai bevándorlási hatóságok ilyen gyanú esetén a belépést is megtagadhatják az érintettektől.

A rendeletek nyilvános aláírásakor Donald Trump azt hangoztatta, hogy az iparágat akarják felszámolni, ami a születés jogán járó állampolgárság intézményére épül.

Egyben ismételten „nagyon sajnálatosnak” nevezte a szövetségi Legfelsőbb Bíróság júniusi döntését, amivel megsemmisítette a születési alapon járó állampolgárság átfogó megszüntetéséről szóló tavaly aláírt elnöki rendelkezést. Hozzátette, hogy a bíróság „méltánytalan” döntéséhez igazodva tesz „kiigazítást” a születési alapú állampolgárság intézménye körül.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×