Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Hosszú sárgás hínár a kék tengerben.
Nyitókép: Unsplash

Támad a hínár – menekülnek a turisták a bűz elől

A rettentő záptojásszag mellett a túlszaporodott tengeri növény a Karib-térség élővilágára is kártékony hatással van.

Kiterjedt hínárréteg lepi el a Karib-térség és a Mexikói-öböl partjait, amely amellett, hogy kellemetlen szagával elriasztja a turistákat, kiirtja a helyi tengeri élővilágot az érintett szakaszokon.

A Dél-floridai Egyetem (USF) kutatóinak legújabb, pénteken közzétett jelentése szerint mintegy 27 millió tonna golffű borította a térség partjait júliusban. Az önfenntartó barna algafaj több kilométeres partszakaszokat csúfít el, és a partra kisodródott massza a bomlás során büdös szagot áraszt.

Míg korábban az áramlatok sodrása miatt alakult ki összefüggő algamassza a térségben, a tudósok idén már azt figyelték meg, hogy a golffű magától kezdett nőni óriási mennyiségben a Karib-térségben és a Mexikói-öbölben. Ennek háttere, hogy

tavaly rekordmennyiségű, mintegy 40 millió tonna hínárt észleltek, ami olyan óriási mennyiség, hogy soha nem tűnt el teljesen, és elég volt ahhoz, hogy helyben tovább kezdjen szaporodni

– mondta Brian Barnes, a USF tengerbiológusa. A mexikói hatóságok jelezték, hogy több mint 100 millió dollárt terveznek fordítani arra, hogy megszabaduljanak a környezeti és gazdasági kockázatot jelentő algától. A legsúlyosabb időszakokban mintegy 9 ezer tonna hínár éri el az ország partjait, miközben a jelenlegi erőforrásokkal naponta mindössze 1200 tonna algát tudnak összegyűjteni és eltávolítani. A bomló algafű feketére színezi az eredetileg ragyogó türkiz tengert, ami elűzi a turistákat.

Puerto Rico népszerű strandjait is hínár lepi el, ráadásul a helyi hatóságok szerint soha korábban nem tapasztaltak algamasszát ilyen sok helyen, ilyen magas koncentrációban.

A golffű-szigetek a nyílt vizeken fontos párzási helyet biztosítanak több állatfajnak is, köztük teknősöknek, halaknak és madaraknak, afféle „oázisként” működnek az óceán közepén. Viszont

ha túl közel jutnak a parthoz, csökkentik a víz oxigénszintjét, elfojtják a mangrovék gyökereit, és elzárják a korallokat és a tengeri füveket a napfénytől.

Amikor már kisodródnak a partokra, akkor az éppen kikelt kisteknősök előtt akadályt képeznek, és azok nem tudnak bejutni az óceánba. Ráadásul a hínár eltávolításához használt munkagépek is veszélyeztetik a teknősök fészkeit – mondta el Brian Barnes.

A partokon bomló algamassza mérgező gázokat, szúrós szagú ammóniát és jellegzetes záptojásszagot árasztó kén-hidrogént bocsát ki magából, ami hányingert, fejfájást és légzési nehézségeket is előidézhet.

Címlapról ajánljuk
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről

„Örök időkre szóló” megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnök szerint: úgy tűnik, az Egyesült Államok már nem akarja magához csatolni a kulcsfontosságú szigetet, viszont hatalmas katonai bázist épít ott. A dán és a grönlandi autonóm kormány is megerősítette az egyezség hírét. A megállapodást a jövő héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris hetén írják alá.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×