Kérdésre válaszolva az uniós bizottsági szóvivő közölte, a Duna alacsony vízszintje egyértelműen hatással van az atomenergia-termelésre a folyó mentén, a probléma több tagállamot is érint. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet Magyarországon, valamint Romániában, Bulgáriában és a régió más országaiban, a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-E) szoros kapcsolatban áll az érintett országok hatóságaival.

Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy villamos energiával foglalkozó koordinációs csoportot hozzon létre, amint erre szükség lesz. Előbb azonban az uniós testület teljes képet szeretne kapni arról, hogy mi történik az érintett országokban, illetve arról, hogy valóban szükség van-e egy ilyen találkozóra - közölte. "Noha mostanáig nem volt szükség ilyen megbeszélésre, készen állunk arra, hogy eseti ülést hívjunk össze, amint azt a helyzet indokolja" - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a vonatkozó uniós mechanizmusok lehetővé teszik a villamos energia értékesítését és cseréjét a tagállamok között.

Nagyon jó szolidaritási mechanizmusaink és energiatőzsdéink vannak. Ezek mind azonnal működésbe lépnek, amint olyan helyzet adódik, ami azt indokolja - fogalmazott.

Az uniós szóvivő emlékeztetett, az Európai Bizottság már 2016-ban benyújtott egy Tiszta energia minden európainak című javaslatcsomagot, melynek egyik része a villamosenergia-ágazat kockázati felkészültségéről szóló rendelet volt. Ez arra kéri a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat, valamint egyebek mellett a szélsőséges időjárási viszonyokat, a rosszindulatú kiber-, vagy más természetű támadásokat, az üzemanyaghiányt, a hő-, illetve hideghullámokat a nemzeti felkészülés során. Általánosságban tehát elmondható, hogy az éghajlati kockázatok, a szélsőséges időjárási események már egy ideje beépültek az energiával kapcsolatos uniós politikába.

„A jelenlegi helyzet egyértelműen azt mutatja, hogy az éghajlati eseményeket és a szélsőséges időjárási eseményeket figyelembe kell venni minden nemzeti kockázatértékelési tervezés során” - hívta fel a figyelmet. Itkonen hozzátette: noha a jelenlegi szélsőséges időjárási események hatással vannak a termelésre, nincs szó arról, hogy a nukleáris energia megbízhatatlan lenne, vagy ne lenne biztonságos. Egy azzal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva, hogy az EU 2027 végére kivezeti az orosz gáz uniós felhasználását, a szóvivő hangsúlyozta: az Európai Bizottság természetesen kitart ezen elhatározása mellett.

"Célunk az összes orosz energia kitiltása az európai piacokról. Jó úton haladunk afelé, hogy ezt a stratégiát sikeresen megvalósítsuk" - fogalmazott. Közölte: az orosz olaj szankcionált, Magyarország és Szlovákia azonban kivételt képez. A két ország mentességet élvez, importálhatnak orosz olajat. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik mind Magyarországgal, mind Szlovákiával, hogy segítse őket az energiaellátás diverzifikálásában és a leválásban az orosz olajról - tette hozzá válaszában az uniós szóvivő.