Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Getty Images / Peter Zelei Images

Litvánia megnyitja az utat az atomfegyverek előtt

Litvániában a parlamenti pártok megállapodtak, hogy törlik az ország alkotmányából azt a cikkelyt, amely tiltja atomfegyverek állomásoztatását Litvániában – jelentette be csütörtökön a balti ország elnöke.

„Súlyosbodik a geopolitikai helyzet, és az alkotmányunk teljesen más körülmények között íródott” – jelentette ki Gitanas Nauseda.

Bár az államfő hangsúlyozta: Vilnius egyelőre nem tervezi atomfegyverek tárolását Litvánia területén, a tilalom eltörlésével az ország többé nem lesz korlátozva ezen a téren, „amennyiben a jövőben változnának a körülmények”.

Mint mondta, csaknem minden parlamenti frakció egyetértett abban, hogy az alkotmány 137. cikke – amelynek értelmében tilos Litvánia területén tömegpusztító fegyvereket tárolni és külföldi katonai támaszpontot létrehozni – „elavult és idejétmúlt”, a vélemények pedig csupán abban tértek el, miként eszközöljék a szükséges változtatásokat az alkotmányban. Példaként idézte a Hajnal a Nyemanon ellenzéki párt javaslatát, amely szerint az ügyben népszavazást kell kiírni, ám hangsúlyozta, hogy ő maga ezt nem tartja szükségesnek.

Kiemelte, hogy gyakorlatilag Litvánia az egyetlen NATO-tagország, amely még mindig betartja az ilyen jellegű korlátozást.

„Igazán sajnálatos lenne, ha mi válnánk a NATO »gyenge láncszemévé«” – szögezte le.

Június elején a The Financial Times című londoni lap arról számolt be, hogy az Egyesült Államok fontolgatja nukleáris fegyvereknek további európai NATO-tagországokba telepítését, nem sokkal később pedig Robertas Kaunas litván védelmi miniszter azt közölte, hazája részt vesz az erről szóló megbeszéléseken, hozzátéve: az amerikai nukleáris fegyverek Litvániába telepítése kizárólag válság vagy háborús idők esetén jöhetne szóba.

Juozas Olekas, a litván parlament elnöke elmondta, hogy az alkotmányban szükséges változtatásokat az idei év végéig el tudják végezni.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×