Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
HIMARS rakéta-sorozatvetõk a közép-lengyelországi Torun kiképzõközpontjában 2023. szeptember 11-én. Ezen a napon Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter beszerzésrõl szóló keretszerzõdést írt alá, amelynek értelmében Lengyelország 2026-ig 486 darab HIMARS rakéta-sorozatvetõt vásárol az Egyesült Államoktól. A rakétavetõket a lengyel gyártmányú Jelcz indítójármûvekre szerelik majd. Lengyelország 2019-ben már megrendelt 18 HIMARS-sorozatvetõt, és ezek egy része már a lengyel hadsereg állományában van. Az újabb megrendelést a tervek szerint 2025 végén kezdik leszállítani.
Nyitókép: Tytus Zmijewski

Orosz támadásra készül Lengyelország

A lengyel kormány orosz provokáció növekvő kockázatát látja a NATO keleti szárnyán - közölte vasárnap Pawel Szota ezredes, a lengyel külső hírszerző szolgálat vezetője a Rzeczpospolita című helyi lapnak nyilatkozva.

"Látjuk az eredményeket Ukrajnában és azt, hogy a háború jelenleg nem jól alakul Oroszország számára. Ez aggodalomra ad okot, hogy Moszkva a helyzet további eszkalációját idézheti elő" - vélekedett az ezredes.

Szota azt fejtegette, hogy a balti államok elleni korlátozott támadás úgy kezdődhet, hogy megjelennek úgynevezett "zöld emberkék", vagyis olyan orosz katonák, akik nem viselnek állami jelzést, ahogy az a Krím félsziget 2014-es Oroszországhoz csatolása során történt.

"Oroszország rendszeresen szeg meg korlátokat, hogy ezzel felmérje a NATO válaszát" - mondta Szota. "Az ilyen provokációk ára csekély, de a szövetség főként politikai síkon reagál, ami további eszkalációra ad meghívást" - mondta.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a múlt héten szintén idegen zászlós orosz műveletek veszélyére figyelmeztetett. "Tudtára kell adni Putyinnak, hogy tudjuk, mit forgat a fejében, és nem dőlünk be ennek és hogy ez teljességgel elfogadhatatlan és

a NATO-területének minden négyzetcentiméterét meg fogjuk védeni"

- hangoztatta Sikorski az amerikai CBS hírtelevíziónak nyilatkozva.

Az orosz elnök és a moszkvai vezetés más magas rangú tagjai is többször is hangsúlyozták, hogy Oroszország nem fog támadást intézni NATO-terület ellen.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×