Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
A Vatikáni Média felvételén XIV. Leó pápa (b) magánkihallgatáson fogadja Gerard Larchert, a francia szenátus elnökét a vatikáni lakosztályának dolgozószobájában 2025. október 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Vatikáni Média

„Feszültségek, kérdések” – Összehívta a pápa a bíborosokat, titkos megbeszélés jön

A Szent Péter-bazilikában bemutatott misével kezdődik péntek reggel a bíborosok tanácskozását fedő konzisztórium, amelyet XIV. Leó pápa az idén második alkalommal hívott össze.

Leó pápa reggel fél nyolckor mutatja be a konzisztórium nyitómiséjét, majd a VI. Pálról elnevezett teremben beszédet intéz a Vatikánba érkezett bíborosokhoz.

A tavaly májusban megválasztott egyházfő idén januárban hívta először össze a bíborosi testületet. Hivatala első konzisztóriumán bejelentette, hogy gyakoribbá akarja tenni a közös egyeztetést, ezért június 26-ra és 27-re is rendkívüli konzisztóriumot hirdetett meg.

A Vatikán még nem közölte, hogy a bíborosi kollégium 241 tagjából, hányan vesznek részt a két napos tanácskozáson.

A nyilvánosságra hozott program szerint a délelőtti és délutáni szekciókban napirendre tűzött témák között szerepelnek a népeket és az egyházi közösségeket legmélyebben érintő „szenvedések, feszültségek és kérdések”. Választ keresnek arra, hogy a világban tapasztalt megosztottság és konfliktusok miképpen hatnak az emberek életére, milyen nyelvezet, magatartás, gyakorlat segítheti elő a megbékélést, az együttélést és a békét.

Mely törések nehezítik meg a közös jó építését, mit várnak az emberek és a népek, amit az Egyháznak meg kell hallgatnia, és a helyi, valamint az egyetemes egyház mely kezdeményezései nyújthatnak segítséget.

A konzisztórium munkája zárt ajtók mögött zajlik.

A bíborosok húsz munkacsoportban tanácskoznak egymással: kilencet a nyolcban évnél fiatalabb, nem a Vatikánban szolgáló pápaválasztók alkotnak, akiknek száma jelenleg száztizenhét. További tizenegy csoportban a kúrián dolgozó pápaválasztó bíborosok és a nyolcvan évnél idősebbek foglalnak helyet.

A pápa teljes titoktartásra intette a bíborosokat, de Cristobal Lopez Romero a marokkói Rabat érseke a L’Avvenire-nek, az olasz püspöki kar napilapjának adott interjújában elmondta, hogy a témák között lesz a konzisztóriumok gyakoribbá tétele is.

Valójában a pápa már korábban közölte, hogy 2027-től rendszeresíti a bíborosi tanácskozásokat, évi egyszeri konzisztóriummal, amely több napig eltarthat.

A Rómába érkezett bíborosok közösen vesznek részt Szent Péter és Szent Pál június 29-i ünnepén.

A résztvevők között lesz Német László ,a belgrádi főegyházmegye érseke. Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek nem lesz jelen a konzisztóriumon.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×