Camillo Ruinit 1991-ben II. János Pál pápa kreálta bíborossá.

Ugyanazon évtől a lengyel pápa római helynökeként szolgált a lateráni Szent János-bazilika főpapjaként egészen 2008-ig.

1991 és 2007 között az Olasz Püspöki Kar (Cei) elnöki tisztségét töltötte be.

XVI. Benedek 2010-ben annak a nemzetközi bizottságnak az élére nevezte ki, amely a medjugorjei Mária-jelenések hitelességét vizsgálta.

Ruini bíboros bölcsességgel, pásztori szenvedéllyel és mély elhivatottsággal szolgálta az egyházat, azzal a tudattal, hogy a hit soha nem idegenül el a történelemtől, és a keresztény üzenetnek az ember, a társadalom, a kultúra valódi kérdéseivel kell találkoznia – emlékezett meg paptársáról Matteo Zuppi bíboros, a Cei jelenlegi elnöke.

Az AdnKronos hírügynökség hangsúlyozta, hogy Camillo Ruini az olaszországi politika történetében az úgynevezett második köztársaság egyik központi szereplőjeként vált ismertté, aki a kilencvenes évektől a katolikus egyház hangját képviselte a közéletben.

A Kereszténydemokrata Párt (DC) megszűnését és a Silvio Berlusconi alapította Hajrá Olaszország (FI) megszületését követő évtizedben Camillo Ruini vezette az egyháznak a társadalommal, kulturális élettel való kapcsolattartását.

Több alkalommal felszólalt, például 2002-ben, amikor a Cei elnökeként ellenezte az Umberto Bossi és Gianfranco Fini kidolgozta migrációs törvényt, vagy a 2005-ben a mesterséges megtermékenyítésről kiírt népszavazás alkalmával, amikor a Cei nevében arra szólította fel a katolikusokat, hogy az élethez való jog védelmében ne menjenek el szavazni.