Infostart.hu
eur:
362.38
usd:
316.82
bux:
151342.76
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Ilie Bolojan román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke számot ad a hivatali idejének elsõ száz napjában elért kormányzati eredményekrõl a bukaresti kormányfõi hivatalban tartott sajtóértekezleten 2025. október 3-án. Bolojan négypárti koalíciós kormánya június 23-án alakult meg az NLP, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusaiból. A koalíciós megállapodás értelmében a miniszterelnöki tisztséget a négyéves kormányzati ciklus második felében a PSD jelöltje veszi át.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Szakértő a román kormányválságról: róka fogta csuka helyzet, fogy a levegő a miniszterelnök körül

A szociáldemokrata miniszterek lemondása után elveszítette a többséget a román parlamentben Ilie Bolojan. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az InfoRádióban azt mondta, lehetett rá számítani, hogy a nézetkülönbségek miatt nem marad sokáig egységes a koalíció, mostantól pedig többféle forgatókönyv is érvényesülhet, és akár Nicusor Dan államfő szerepe is még inkább felértékelődhet.

Kormányválság van Romániában, miután csütörtökön lemondtak a négypárti bukaresti kabinetben betöltött tisztségeikről a Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei. Döntésüket azzal indokolták, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjaként a miniszterelnöki posztot betöltő Ilie Bolojan a posztján maradhatott azután is, hogy a PSD megvonta tőle a bizalmat. A hárompártira zsugorodott koalíció – benne a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) – kisebbségben folytatja a kormányzást. A lemondások után a kormányfő tisztségben maradt miniszterei közül jelöl ki ideiglenes tárcavezetőket, akiknek a megbízatása az alkotmány szerint legfeljebb 45 napra szólhat.

Pászkán Zsolt az InfoRádióban úgy fogalmazott, „menetrend szerinti kormányválság alakult ki Romániában”, ugyanis a miniszterek és a koalíció tagjainak a nyilatkozatai alapján olyan koncepcionális különbségek jelentkeztek, aminek nem lehetett más a vége, mint a Szociáldemokrata Párt kilépése. A PSD elsősorban azt nehezményezte, hogy a kormány megszorító intézkedései aránytalanok, mert indoklása szerint sokkal érzékenyebben sújtják az állampolgárokat, mint az államapparátust. A szociáldemokraták gondolva a választóik, szimpatizánsaik sorsára, nem akartak ehhez asszisztálni.

A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint azonban a kenyértörés legfőbb oka inkább a kormány által belengetett új terv, amely alapján

részlegesen vagy egyes esetekben akár teljesen privatizálnának állami vállalatokat.

Ezek a nyilvános okok, amelyek idáig vezettek, de a színfalak mögött egyéb nézetkülönbségek, konfliktusok is lehettek, ugyanis Pászkán Zsolt szerint a nyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy a szociáldemokratáknak többféle helyzetben „nem tetszett a miniszterelnök viselkedése”. Az elemző úgy fogalmazott, Ilie Bolojan „nem igazán tartozik a látványosan emberbarát politikusok közé”.

Csak idő kérdése volt, mikor jön a szakadás

Az előző választás nagy nyerteseként a Szociáldemokrata Párt adta a legtöbb képviselőt a koalíciónak, így Ilie Bolojan feje most fájhat, mivel nincs többsége a parlamentben. Pászkán Zsolt szerint számítani lehetett rá, hogy a kormánykoalíció nem sokáig marad egységes, mert egyes pártok nem kompatibilisek egymással és tulajdonképpen

„összeférhetetlen felek kényszerültek arra, hogy együtt dolgozzanak”.

A kormánykoalíciót alkotó négy pártot a szakértő szerint leginkább a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elleni „félelem” tartotta össze, ezért abban voltak érdekeltek, hogy karanténban tartsák George Simion pártját. Pászkán Zsolt szerint úgy tűnik, hogy hosszabb távon ez nem fog működni. Ilie Bolojannak, illetve a román kormánynak a PSD elszakadásával több mint ötven képviselő hiányzik ahhoz, hogy többsége legyen a parlamentben.

Az elemző hozzátette: már megindultak a puhatolózó tárgyalások, és a kormányban maradt három párt vélhetően megpróbál majd ellenzéki képviselőket meggyőzni arról, hogy a parlamenti szavazásokon velük szavazzanak. „Csakhogy az ellenzékben olyan politikusok ülnek, akiket eddig leputyinistáztak és szélsőségeseknek is nevezték őket, ezért nagyon nehéz elképzelni, hogy mostantól meg már együtt fognak szavazgatni a parlamentben” – fejtegette a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

Nem sok esély van előre hozott választásra

A román törvény nagyon megnehezíti, hogy a most kialakult helyzet miatt előre hozott választásokat írjanak ki Romániában. Ugyan nem lehet teljesen kizárni ezt a lehetőséget sem, de Pászkán Zsolt szerint nem érdemes ennyire előreszaladni ebben a kérdésben. Egyelőre ott tartanak, hogy a kormánykoalíció szociáldemokrata miniszterei benyújtották a lemondásukat, de ezt még jóvá kell hagynia, illetve alá kell írnia Nicusor Dan államfőnek is. Már olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az elnök nem írja alá a miniszteri lemondásokat tartalmazó dokumentumokat, ezzel arra kényszerítve a koalíciós pártokat, hogy gondolják át újra az együttműködést.

Más sajtóértesülések szerint viszont már Nicusor Dan is menesztené Ilie Bolojan miniszterelnököt.

A szociáldemokraták ugyanis belengették, hogy amennyiben Ilie Bolojan kormányfő távozna, akkor őket nem zavarná, ha a Nemzeti Liberális Pártból egy másik politikus töltené be a miniszterelnöki posztot 2027 tavaszáig, amikortól a korábbi megállapodásuk értelmében már a PSD adná a kormányfőt egy váltás következtében. Pászkán Zsolt hangsúlyozta: ezek csak találgatások, egyelőre annyi biztos, hogy az érintett szociáldemokrata miniszterek beadták a lemondásukat.

A PSD elvileg élhetne még egy lehetőséggel a jelenlegi helyzetben: benyújthatna bizalmatlansági indítványt a jelenlegi kormányfő ellen, vagy kezdeményezhetné a parlament feloszlatását, de ezt az AUR támogatása nélkül nem tudják elfogadtatni.

„Itt most róka fogta csuka helyzet van. Szinte mindenki csak a gyűlölt AUR segítségével tudná a saját pecsenyéjét sütögetni”

– fogalmazott az elemző.

A közjogi felállás szerint Romániában az államfő szabad kezet kap arra, hogy kit jelöl miniszterelnöknek, ami Pászkán Zsolt megfogalmazása szerint „sok és hosszú sakkozásra ad lehetőséget”. Az alkotmány szerint ha egy párt több mint 50 százalékos eredményt elérve nyer a választáson, akkor az elnöknek a győztes párt miniszterelnök-jelöltjét kell kormányfőnek jelölnie, ha viszont senki sem éri el ezt az arányt az adott választáson, akkor bizonyos mértékig tényleg szabad kezet kap az államfő a kiválasztásnál.

Pászkán Zsolt megjegyezte: a parlamenti képviselők általában elfogadják az elnöki javaslatot, csak kivételes esetben ellenkeznek. Ha ugyanis nem bólintanának rá az államfő javaslatára, akkor fel kell oszlatni a parlamentet, amit senki nem akar megkockáztatni.

„Ilyen szempontból nagy mozgástere van a mindenkori román elnöknek. Jelen helyzetben akár pártokon kívüli, technokrata miniszterelnököt is jelölhetne. Ez a lehetőség is felmerült egyébként a mostani válság elején. Kipróbálták már ezt a megoldást is Romániában, és nem volt túl életképes. Ugyanakkor ne feledjük, hogy az elmúlt 36 évben körülbelül 40 kormány alakult Romániában, úgyhogy ilyen szempontból eléggé edzettek” – mondta a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.

(A nyitóképen: Ilie Bolojan román miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke beszédet mond a bukaresti kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

Keményen visszaszólt a Legfőbb Ügyészség Magyar Péternek - Nem maradt el a miniszterelnök viszontválasza sem

A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált Magyar Péter videóüzenetére, határozottan visszautasítva az ügyészi szervezetet és munkatársait bíráló kijelentéseket. A közlemény leszögezi, hogy az ügyészség munkájának egyetlen mércéje a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség, beleértve a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványokat is. Az ügyészség hangsúlyozza, hogy döntéseit semmilyen politikai megfontolás nem befolyásolja, és az ügyészek félelem nélkül, hivatásuk szabályai alapján járnak el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×