Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Rumen Radev bolgár elnök az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2021. június 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/John Thys

Az euroszkeptikus, az orosz kapcsolatokat pártoló Ruman Radev nyerhette a bolgár választást

A volt elnök ígéretei között szerepelt az oligarchikus kormányzás felszámolása és a korrupció visszaszorítása.

A szavazás utáni felmérések szerint a volt elnök, Rumen Radev pártja nyeri a vasárnapi parlamenti választásokat – közölte a Bolgár Nemzeti Televízió. Három közvélemény-kutató felmérése is a 62 éves Radev pártjának győzelmét jelzi előre.

A szófiai székhelyű Alpha Research által végzett utolsó exit poll szerint Radev Progresszív Bulgária pártja a szavazatok 38,1 százalékát szerzi meg, messze megelőzve a Bojko Boriszov volt miniszterelnök vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetségét (GERB-UDF), amely 15,9 százalékkal áll a második helyen.

Az Alpha Research korábbi adatai szerint őket követi a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciója 14,3 százalékkal, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (MRF) 8,4 százalékkal, az Újjászületés párt 4,9 százalékkal és a Bolgár Szocialista Párt (BSP) – Egyesült Baloldal 4,1 százalékkal.

A Trend kutatócsoport által végzett felmérés szerint Radev pártja 39,2 százalékot szerez, Boriszov pártja pedig 15,1 százalékot.

A Mjara Szociológiai Ügynökség felmérése alapján a Progresszív Bulgária 38,7 százalékot, a GERB-UDF 14,8 százalékot, a PP-DB 13,1 százalékot, az MRF 9,2 százalékot, az Újjászületés 5,3 százalékot, a BSP-Egyesült Baloldal pedig 4,0 százalékot ér el.

Az euroszkeptikus Radev, aki az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza, és ellenzi Ukrajna Moszkva elleni háborús erőfeszítéseinek katonai támogatását, januárban lemondott az elnöki posztról, hogy indulhasson a választásokon, amelyekre azután került sor, hogy decemberben tömeges demonstrációk kényszerítették távozásra a kormányt.

Rumen Radev azzal kampányolt, hogy meg akarja szabadítani az országot az „oligarchikus kormányzási modelltől”, és támogatta a korrupcióellenes tüntetéseket.

Ez volt a nyolcadik választás öt év alatt a több mint 6,5 milliós balkáni országban. Az exit pollok közzététele után az újságíróknak adott rövid nyilatkozatában Radev hangsúlyozta, hogy minden tőlük telhetőt el fognak követni, hogy ne kelljen rövid időn belül újabb választásokat tartani az országban. „Ez végzetes lenne Bulgáriára nézve” – mondta.

Radev arról is szólt, hogy hajlandó lenne együttműködni a PP-DB koalícióval az igazságszolgáltatási reform ügyében, de hozzátette, hogy a kisebbségi kormány is egy lehetőség. „Készek vagyunk megfontolni a különböző lehetőségeket, hogy Bulgáriának rendezett és stabil kormánya legyen” – mondta.

A hivatalos választási eredményeket várhatóan hétfőn jelentik be.

Az alkotmány értelmében az elnök a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező erőt bízza meg a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül, a második legnagyobb frakció, majd egy másik párt is megkísérelheti a kormányalakítást.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×