Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Rumen Radev bolgár elnök az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2021. június 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/John Thys

Az euroszkeptikus, az orosz kapcsolatokat pártoló Ruman Radev nyerhette a bolgár választást

A volt elnök ígéretei között szerepelt az oligarchikus kormányzás felszámolása és a korrupció visszaszorítása.

A szavazás utáni felmérések szerint a volt elnök, Rumen Radev pártja nyeri a vasárnapi parlamenti választásokat – közölte a Bolgár Nemzeti Televízió. Három közvélemény-kutató felmérése is a 62 éves Radev pártjának győzelmét jelzi előre.

A szófiai székhelyű Alpha Research által végzett utolsó exit poll szerint Radev Progresszív Bulgária pártja a szavazatok 38,1 százalékát szerzi meg, messze megelőzve a Bojko Boriszov volt miniszterelnök vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért-Demokratikus Erők Szövetségét (GERB-UDF), amely 15,9 százalékkal áll a második helyen.

Az Alpha Research korábbi adatai szerint őket követi a Folytatjuk a Változást-Demokratikus Bulgária (PP-DB) koalíciója 14,3 százalékkal, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (MRF) 8,4 százalékkal, az Újjászületés párt 4,9 százalékkal és a Bolgár Szocialista Párt (BSP) – Egyesült Baloldal 4,1 százalékkal.

A Trend kutatócsoport által végzett felmérés szerint Radev pártja 39,2 százalékot szerez, Boriszov pártja pedig 15,1 százalékot.

A Mjara Szociológiai Ügynökség felmérése alapján a Progresszív Bulgária 38,7 százalékot, a GERB-UDF 14,8 százalékot, a PP-DB 13,1 százalékot, az MRF 9,2 százalékot, az Újjászületés 5,3 százalékot, a BSP-Egyesült Baloldal pedig 4,0 százalékot ér el.

Az euroszkeptikus Radev, aki az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza, és ellenzi Ukrajna Moszkva elleni háborús erőfeszítéseinek katonai támogatását, januárban lemondott az elnöki posztról, hogy indulhasson a választásokon, amelyekre azután került sor, hogy decemberben tömeges demonstrációk kényszerítették távozásra a kormányt.

Rumen Radev azzal kampányolt, hogy meg akarja szabadítani az országot az „oligarchikus kormányzási modelltől”, és támogatta a korrupcióellenes tüntetéseket.

Ez volt a nyolcadik választás öt év alatt a több mint 6,5 milliós balkáni országban. Az exit pollok közzététele után az újságíróknak adott rövid nyilatkozatában Radev hangsúlyozta, hogy minden tőlük telhetőt el fognak követni, hogy ne kelljen rövid időn belül újabb választásokat tartani az országban. „Ez végzetes lenne Bulgáriára nézve” – mondta.

Radev arról is szólt, hogy hajlandó lenne együttműködni a PP-DB koalícióval az igazságszolgáltatási reform ügyében, de hozzátette, hogy a kisebbségi kormány is egy lehetőség. „Készek vagyunk megfontolni a különböző lehetőségeket, hogy Bulgáriának rendezett és stabil kormánya legyen” – mondta.

A hivatalos választási eredményeket várhatóan hétfőn jelentik be.

Az alkotmány értelmében az elnök a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező erőt bízza meg a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül, a második legnagyobb frakció, majd egy másik párt is megkísérelheti a kormányalakítást.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×