Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 6. szombat Cintia, Norbert
Nyitókép: Pixabay

Sorra halasztják el fontos gyógyszerek európai bevezetését az amerikai gyártók

A Trump-kormány arra ösztönzi az amerikai gyógyszergyárakat, hogy ne vezessék be új termékeiket a piacon, mert az lefelé húzná az amerikai gyógyszerárakat is.

Amerikai gyógyszergyártók egyre több új készítmény európai bevezetését halasztják el, mivel a Trump-kormányzat árpolitikája bizonytalanságot teremtett az iparágban – írja gyógyszeripari szereplők Reutersnek adott nyilatkozatai alapján a Portfolio.

A Fehér Ház a vényköteles gyógyszerek árának csökkentésére törekszik az Egyesült Államokban, ahol hagyományosan jóval drágábbak a készítmények, mint más fejlett országokban. Donald Trump viszont most a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló árképzést (most-favoured-nation pricing) alkalmazná, azt jelenti, hogy az amerikai árakat más országok, köztük Európaiak árszintjéhez kötné.

Az intézkedés arra ösztönzi a gyártókat, hogy ne vezessék be új készítményeiket az egyébként alacsonyabb árszinvonalú európai piacon, mert az levelé húzná a 700 milliárd dolláros amerikai piac árait is.

A GlobalData piackutató cég elemzése szerint Donald Trump tavaly májusi elnöki rendeletét követő tíz hónapban mintegy 35 százalékkal csökkent az új gyógyszerbevezetések száma az uniós piacokon az azt megelőző tíz hónaphoz képest.

Franciaországban már jól érezhetők ennek hatásai: a gyógyszergyártók egyre inkább halogatják a részvételt a francia korai hozzáférési programban. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a betegek még a hivatalos forgalomba hozatali engedélyezés előtt hozzájuthatnak bizonyos készítményekhez. Az ilyen kezdeményezések száma a tavalyi huszonötről idén tízre esett vissza – erről Lionel Collet, a francia egészségügyi hatóság vezetője számolt be.

Mi több, egyes vállalatok nem csak visszatartják, hanem ki is vonják termékeiket az európai piacról:

  • a kaliforniai Amgen például visszavonta Repatha nevű koleszterincsökkentőjét a dán piacról az alacsony árakra és a megváltozott környezetre hivatkozva;
  • az Indivior a függőség kezelésére szolgáló Subutex és Suboxone nevű szereit vonta ki Svédországból és más piacokról;
  • a Roche, a Novartis és az AstraZeneca vezetői az elmúlt évben nyíltan bírálták az európai gyógyszerárképzést, emellett nagyobb egészségügyi ráfordításokat sürgettek;
  • az AstraZeneca egyik vezetője, Ruud Dobber szerint Európa azt kockáztatja, hogy lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött, ha a kormányok nem hagyják, magasabbra a gyógyszereket.
Európa jelenleg a GDP-jének mindössze 1 százalékát költi gyógyszerekre, szemben az amerikai 2, illetve a kínai 1,8 százalékkal.

Ron Lanton bostoni egészségügyi jogász szerint az amerikai referenciaár-képzés és annak érvényesítése körüli bizonytalanság különösen megnehezíti a cégek helyzetét a befektetőikkel szemben: a vállalatok ugyanis jelenleg képtelenek megbecsülni, hogy mekkora bevételt várhatnak egy-egy új készítménytől. Lanton úgy fogalmazott: az európai gyógyszerbevezetés ma olyan, mintha bekötött szemmel kellene sakkozni – írja a lap.

Címlapról ajánljuk
Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Így rondít bele Irán helyzete az Európának kitett magyar ipari termelési adatokba

Áprilisban az ipari termelés havi alapon 1,1 százalékkal csökkent, míg éves alapon 0,9 százalékkal bővült. Az 1,1 százalékos csökkenés első ránézésre nem kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – mutatott rá az InfoRádiónak nyilatkozva Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A miniszterelnök bejelentette a közmédia gyors átalakítását

A jövő héten már parlament előtt is lesz a Tisza Párt törvényjavaslata. Magyar Péter posztja szerint „a hír szent, a vélemény szabad”. A témáért felelős miniszter is hozzászólt az ügyhöz.
Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Bürokratikus aktacsomagba rejtette az EU az új szuverenitási háborúját

Az Európai Bizottság átfogó technológiai szuverenitási csomagot mutatott be Brüsszelben, amellyel csökkenteni kívánja Európa függőségét a chipek, a mesterséges intelligencia, a felhőszolgáltatások és a nyílt forráskódú technológiák terén. A javaslatcsomag két új jogszabályt – a Chips Act 2.0-t és a Cloud and AI Development Actet –, valamint egy nyílt forráskódú stratégiát és az energiaszektor digitalizációjáról szóló útitervet tartalmaz. A Bizottság nem az európai piac bezárását, hanem a kezelhető függőségek kialakítását célozza, hogy az EU kulcstechnológiákban ne legyen kiszolgáltatva külső szereplőknek. A finanszírozásban a közpénz elsősorban magvető és kockázatcsökkentő szerepet kapna, miközben a beruházások nagy részét a magántőkének kellene biztosítania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×