Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Nyitókép: Pixabay

Egy év alatt nőtt a harmadik országokba toloncoltak száma

Franciaországból utasították ki a legtöbb nem uniós állampolgárt 2025 negyedik negyedévében.

2025 negyedik negyedévében 117 545 nem uniós állampolgárt köteleztek arra, hogy hagyja el valamely uniós ország területét. Emellett 33 860 főt irányítottak vissza harmadik országokba a távozásra kötelező határozatot követően – jelentette az Eurostat.

Mint írják, 2024 negyedik negyedévéhez mérve a távozásra kötelezett nem uniós állampolgárok száma 6,1 százalékkal csökkent, míg a harmadik országokba visszatoloncolt személyek száma 13 százalékkal nőtt. Ezzel szemben az előző negyedévhez mérve 4,4 százalékkal csökkent a távozásra kötelezett nem uniós állampolgárok száma, a kitoloncolt személyek száma pedig összességében 0,9 százalékkal csökkent.

A 2025 negyedik negyedévében valamely uniós ország elhagyására kötelezett nem uniós állampolgárok közül

  • a legtöbben algériai állampolgárok voltak (12 455 fő),
  • őket követték a marokkóiak (7 385 fő)
  • és a török állampolgárok (5 225 fő).

A harmadik országokba toloncoltak körében

  • a legtöbb ember török állampolgár volt (3 155 fő),
  • utánuk a grúz állampolgárok következtek (2 390 fő),
  • majd pedig a szíriaiak (2 105 fő).

Hozzáteszik, hogy az uniós tagállamok közül a legtöbb nem uniós állampolgárt Franciaországban kötelezték távozásra (34 040 főt), ezt követte Spanyolország (12 380 fő) és Németország (10 720 fő). A harmadik országokba toloncolt személyek száma a legmagasabb Németországban volt (7 690 fő), amelyet Franciaország (3 800 fő) és Svédország (2 870 fő) követett.

Címlapról ajánljuk

Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is

Farkas András nyugdíjszakértő elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában: az eddig bejelentett nyugdíjváltozások nagyon fontosak, de nem reformerejűek: az eddigi rendszer szerinti juttatások, amik segíteni akarnak a legszegényebbekkel szembeni igazságtalanság feloldásával.
Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Az Állami Számvevőszék két uniós vállalkozásfejlesztési program ellenőrzésekor olyan munkagépeket talált, amelyeket három-négy év alatt 150 üzemóránál is kevesebbet használtak, a gazdasági eredmények mérése pedig hiányosnak bizonyult. A 2021-es GINOP Plusz-programban a támogatott cégek közel négyötöde teljesítette az eredményességi követelményeket, az infláció kiszűrésével azonban ez az arány 52–53 százalékra esett. A kockázatelemzéssel kiválasztott húsz projektből csak öt volt teljesen eredményes, három esetben pedig szabálytalansági eljárás indult. A 2025-ös programnál szabályos volt az előlegek elszámolása, ám a számvevők a fejlesztések tényleges gazdasági hatásának mérését sürgetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×