Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond a Verst Logistics szállítmányozási cég telepén, a Kentucky állambeli Hebronban 2026. március 11-én. Trump a rendezvényen bejelentette: a Nemzetközi Energia Ügynökség beleegyezett abba, hogy összehangolja a különbözõ országok olajtartalékainak – mintegy 400 millió hordó kõolaj – felszabadítását az iráni konfliktus nyomán felszökött világpiaci olajárak stabilizálása érdekében.
Nyitókép: MTI/AP/Jon Cherry

Donald Trump: visszatér az orosz olajra kivetett szankció

Az amerikai elnök március 12-én oldotta fel 30 napra a tengeren rekedt, szankcionált orosz olaj- és kőolajtermékek kereskedelmi tilalmát az iráni háború miatt felborult energiapiacok megnyugtatására.

Interjút adott Donald Trump az NBC-nek, amelyben az iráni konfliktus számára legnagyobb meglepetéséről, valamint a várható katonai csapásokról beszélt. Kérdezték arról is, hogy mi várható a két hete tartó háború kezdete óta jócskán megemelkedett kőolajárakkal kapcsolatban. Erre válaszul az amerikai elnök közölte, hogy az árak hamarosan a korábbi, Amerikában rekordalacsony szintnél is alacsonyabbra mehetnek, miután „hamarosan” véget ér majd a konfliktus.

Amikor az orosz olajra kivetett szankciók ideiglenes feloldásáról szóló döntéséről kérdezték, azt mondta: „Olajat akarok a világnak. Olajat akarok.”

Hozzátette, hogy

a szankciók, amelyeket akkor vezettek be, amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, „amint véget ér a válság”, visszaállnak.

Mint ismert, világszerte 30 különböző helyszínen mintegy 100 millió hordó orosz kőolaj szabadult fel az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezetője, Kirill Dmitrijev szerint. A hirado.hu korábban azt írta, hogy az amerikai engedély a szorosból származó napi olajveszteséget figyelembe véve körülbelül öt-hat napra elegendő ellátást biztosít.

Rákérdeztek az interjúban arra is, hogy a szankció feloldását többen kritizálták, mire Trump közölte: „Meglep, hogy Zelenszkij nem akar megállapodást kötni. Mondd meg Zelenszkijnek, hogy kössön megállapodást, mert Putyin hajlandó megállapodást kötni.” Majd hozzátette: „Zelenszkijjel sokkal nehezebb megállapodást kötni”.

Az ukrán elnök a hónap elején felajánlotta, hogy segít az amerikai erőknek és szövetségeseiknek a közel-keleti iráni drónok elfogásában, felhasználva az ukrán hadsereg orosz drónok lelövésében szerzett tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban most Trump azt mondta, hogy „nincs szükségünk segítségre”, hozzátéve, hogy

„az utolsó ember, akitől segítségre van szükségünk, az Zelenszkij”.

Mindazonáltal az elnök nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az Egyesült Államok elfogadta-e Ukrajna segítségét a drónok elfogására szolgáló technológiák terén.

Zelenszkij pénteken az X-en közzétett bejegyzésében közölte, hogy közel-keleti országok keresték meg Kijevet azzal a kéréssel, hogy osszák meg szakértelmüket az iráni Sahíd drónok elfogásában. Ezért szakértői csoportokat küldtek már három országba is.”

Szombaton korábban egy iráni politikus azt nyilatkozta, hogy Ukrajna „legitim és törvényes célpont” Irán számára, mivel Ukrajna felajánlotta a segítségét az iráni drónok elleni védekezésben.

Címlapról ajánljuk
Nem az a baj, hogy kevés a fa – csapdába sétál Budapest a Főkert szerint

Nem az a baj, hogy kevés a fa – csapdába sétál Budapest a Főkert szerint

A budapesti fák akár harmadát is komolyan veszélyeztetheti a klímaváltozás a következő 15 évben – derül ki egy friss elemzésből. A forróbb, szárazabb nyarak, a vízhiány és a városi környezet egyre nagyobb terhet jelent a növényzetnek – erről beszélt az InfoRádióban Dezsényi Péter, a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója.

Süllyednek – három évtizede nem látott nehézségű munka kezdődött Paksnál, Magyar Péter tájékoztatott

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Látszatintézkedéssel takargatják a bajt? Rákkeltő anyagok szivárognak a Dunába Budapesten

Látszatintézkedéssel takargatják a bajt? Rákkeltő anyagok szivárognak a Dunába Budapesten

A Duna augusztusi rekordalacsony vízállása miatt ismét a felszínre kerültek a volt Óbudai Gázgyár területén elásott rákkeltő, mérgező anyagok. Bár a terület tulajdonosa, az MVM megkezdte a kárelhárítást, a szakértők szerint ez csupán tüneti kezelés, amely nem akadályozza meg a folyó folyamatos szennyezését. A mintegy 200 ezer tonnányi szennyezett talaj végleges kármentesítése továbbra is várat magára, miközben az érintett szereplők a legmegfelelőbb technológiáról és a felelősségvállalásról vitatkoznak - jelentette a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×