Svédország kormánya 1,4 milliárd svéd korona – több mint 50 milliárd forint – értékű tartalékot hoz létre üzemanyagból, élelmiszerből és áramfejlesztőkből, hogy a helyi közösségek felkészültségét növelje válság vagy háború esetére – írja a Bloomberg híradása nyomán az Index.

Carl-Oskar Bohlin polgári védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a források egyharmadát áramfejlesztők beszerzésére, egy másik harmadát létfontosságú termékek helyi készletezésére, míg a fennmaradó részt stratégiai jelentőségű településeken biztonságos találkozóhelyek kialakítására fordítják.

A lakosság számára is adnak ki tájékoztatókat arra vonatkozó instrukciókkal, hogy egy lehetséges válság esetén mit kell tenniük az embereknek, hogy ne jelentsenek szükségtelen plusz terhet.

A katonai vezetők figyelme az orosz-ukrán konfliktus és a Közel-Keleten zajló háborús események miatt élesedett, míg a német fegyveres erők és polgári mentőszolgálatok gyakorlatai is rámutatnak arra, hogy a háborús vészhelyzetekben a katonák és a civil segélyszervezetek közötti együttműködés továbbra sem zökkenőmentes.

„Csak együtt tudjuk fenntartani a háborút” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter, aki az „évtizedek óta” legnagyobb németországi orvosi gyakorlaton vett részt, ahol a teljes mentési láncot gyakorolják, a műveleti területen dolgozó tűzoltók által nyújtott első ellátástól kezdve a polgári kórházakba való átszállításig. A német tartományoknak saját katasztrófavédelmi előírásaik vannak, a polgárok védelméért viszont a szövetségi kormány felel – írja a Handelsblatt, hozzátéve, hogy a hadsereg pedig másképp kategorizálja a sérüléseket, mint a polgári hatóságok.

Az elvégzett egészségügyi gyakorlat egy olyan helyzetet modellezett, amikor napi ezer sebesültet szállítanak Németországba.

A védelmi vészhelyzetre való felkészülés érdekében emellett a német fegyveres erőknek sürgősen kórházvonatokra is szüksége van, hogy nagyobb számú sebesültet tudjanak vasúton szállítani. Ralf Hoffmann altábornagy, a német fegyveres erők központi orvosi szolgálatának parancsnoka szerint az a cél, hogy 2028-ra már rendelkezésre álljanak ezek a vonatok.

A német szövetségi kormány 61 orvosi munkacsoportot (MTF) hoz létre országos vészhelyzetek és katasztrófák kezelésére, amelyek gyorsan áthelyezhetők és akár 48 órán keresztül képesek 100 vagy 50 beteget ellátni. Minden csoport 27 járműből és 138 önkéntes vészhelyzeti reagálóból áll, és képzésükben a vegyi vagy biológiai támadások utáni fertőtlenítést is elsajátítják. A polgári erőforrásokat 43 helyszínen tárolt orvosi felszereléssel egészítik ki, mivel a gyógyszertárak és nagykereskedők készletei országos vészhelyzetben nem lennének elegendőek.

A szövetségi egészségügyi miniszter folytatja az Egészségbiztonsági Törvény (GeSiG) kidolgozását, ami

ellenállóbbá teszi a német egészségügyi rendszert a háborúk, katasztrófák és vészhelyzetek ellen, illetve tisztázza a szövetségi kormány, a tartományok, a fegyveres erők és a segélyszervezetek feladatait.

A polgári-katonai együttműködés is bővül, a gyakorlatokban megállapodásokat kötnek a német fegyveres erők, a Johannita Segítő Szolgálat (JSSZ) és a Máltai Szeretetszolgálat között. A johanniták például akár 100 mentőautót tartanak fenn saját forrásaikból a sebesültek szállítására, de az önkéntes segítők jogi helyzete továbbra is rendezetlen, ezért a Máltai Segélyszolgálat vezetője sürgeti a német szövetségi szabályozást, amely tisztázza a magatartási, finanszírozási és felelősségi kérdéseket a vészhelyzeti helyzetekre.