Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
B-21 Raider. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Kiderült, mekkora légi flotta kell Amerikának ahhoz, hogy erősebb legyen Kínánál

Egy amerikai kutatóintézet legújabb jelentésében pontosan megadja, mekkora légierő kellene ahhoz, hogy az Egyesült Államok a győzelem esélyével háborúzzon Kínával.

A hét elején hozta nyilvánosságra a Mitchell Institute for Aerospace Studies legújabb jelentését, amelyben az amerikai légierő állapotát és képességeit elemzi. A tanulmányban azt állítják, hogy a US Air Force jelenleg sem menyiségben, sem pedig minőségben nem alkalmas arra, hogy eséllyel szálljon szembe a kínai légiflottával. Heather Penney, az intézet kutatási igazgatója – egykori F-16-os vadászpilóta – a tanulmányt ismertetve azt állította, hogy legalább 500 darab hatodik generációs vadászgépre és bombázóra lenne szükség Kína ellen.

Az igazgató asszony a koreai, a vietnámi és a jelenleg folyó, ukrajnai háború tapasztalataival érvelt. Mint mondta: ha egy haderő nem képes a levegőből elpusztítani az ellenség parancsnoki központjait, ellátóbázisait és nehézfegyverzetének zömét, akkor ugyanolyan lövészárokharcba fog keveredni, mint amilyet most az oroszok és az ukránok kénytelen egymással vívni. Márpedig az ilyen véres, felőrlő háborúra sem anyagilag, sem lelkileg nem készült fel az Egyesült Államok.

Legalább 300 darab F-47, hatodik generációs vadászgép kellene ahhoz, hogy Washington az erő pozíciójából tárgyalhasson Pekinggel. Kép: X / Boeing
Legalább 300 darab F-47, hatodik generációs vadászgép kellene ahhoz, hogy Washington az erő pozíciójából tárgyalhasson Pekinggel. Kép: X / Boeing

Heather Penny azt hangoztatta, hogy az amerikai légierőnek alkalmasnak kellene lennie arra, hogy mélységi csapásokkal semmisítse meg a stratégiai fontosságú kínai létesítményeket. Csakhogy az ázsiai ország repülő erői és légvédelme rendkívül súlyos veszteségeket okozhatna a csapásmérőknek. Így olyan távolságból lehetne csak támadni, ahonnan elérhetetlenek a legfontosabb célpontok, vagy azzal kellene számolnia, hogy a gépek jó részét – a pilótákkal együtt – elvesztik. Márpedig ezek pótlása már rövid távon is megoldhatatlan.

Példaként az iráni atomprogram elleni bombatámadást említette. Az Éjszakai Kalapács akcióban a légierő valamennyi hadra fogható, B-2 Spirit nehézbombázója részt vett. Így ha a perzsa légvédelem akár csak egyet is lelőtt volna ezekből, akkor már nem lehetett volna megismételni az akciót. Ez a helyzet viszont egyáltalán nem alkalmas arra, hogy elrettentse Pekinget egy Tajvan elleni inváziótól.

A Defense News ezzel kapcsolatban megjegyzi: nyilvánvalóan a kínaiak is tisztában vannak az amerikai légierő képességeivel, és arra készülnének, hogy ha némi területi veszteség árán is, de kivéreztessék az ellenséget. Ebben az is kezükre játszik, hogy egy korábbi amerikai felmérés felfedte: az USA a Csendes-óceánon csupán néhány nagy bázisra összpontosította légi erejét, ezeket viszont a kínai rakéták elérhetik. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak nincs elég hajója és repülőgépe ahhoz, hogy hosszabb időn keresztül ellássa üzemanyaggal, pótalkatrészekkel, illetve fegyverekkel az első vonalban harcoló egységeit. De az amerikai gyárak sem lennének képesek elég gyorsan pótolni a légierő veszteségeit.

Amerikai B-2 Spirit nehézbombázó éppen egy MOP-ot old ki. Kép: USAF
A B-2 Spirit nehézbombázóból sincs elég egy komoly háborúhoz. Kép: USAF

A Mitchell Institute arra is rávilágított: az amerikai légierő gyakran azért kénytelen megválni a régebbi gépeitől, hogy legyen pénze a modernebbek beszerzésére. Sőt, egyelőre több repülőgépet vonnak ki az első vonalból, mint amennyi új érkezik a helyükre, vagyis a flotta lassan zsugorodik. Az igazgató asszony szerint legalább azt kellene elérni, hogy azonos legyen a leselejtezett és az újonnan beszerzett repülők aránya.

Heather Penny rögtön hozzátette: az igazi persze az lenne, ha az új gépek beszerzésének ütemét felgyorsítanák. Elégtelennek nevezte, hogy a légierő terveiben csak 185 darab hatodik generációs F-47-es vadászgép és mindössze 100 B-21 bombázó szerepel. Az intézet számításai alapján a vadászokból legalább 300, a csapásmérőkből pedig minimum 200 kellene ahhoz, hogy kellő mértékű elrettentő erővel rendelkezzen Washington Pekinggel szemben.

A Northrop Grumman cég B-21 Raider bombázója nagy hatótávolságú cirkáló rakétákkal és drónokkal képes pusztító csapásokat mérni. Kép: Northrop Grumman
A Northrop Grumman cég B-21 Raider bombázója nagy hatótávolságú cirkáló rakétákkal és drónokkal képes pusztító csapásokat mérni. Kép: Northrop Grumman

A tanulmányban arra is kitértek, hogy egy ilyen hatalmas léptékű fejlesztésre valószínűleg nem lenne elég pénz. Ezért az intézet azt javasolja, hogy a legújabbak mellett még bizonyos számú, régebbi tervezésű gépet is érdemes lenne beszerezni. Évente 75 darab kellene az ötödik generációs F-35A-ból és 24 az eggyel régebbi technológiai szintet képviselő F-15EX-ből. Ezeken kívül minél több drónra is szükség lenne ahhoz, hogy a légierő ütőképességét emelhessék.

Ugyanakkor a Mitchell Institute elhamarkodottnak tartja az Air Force vezetésének azt a tervét, hogy a 2030-tól felszámolják az összes B-1 és B-2 bombázót, helyettük pedig az ősöreg B-52-őkből újítanának fel 76 darabot, és beszereznének 100, új építésű, B-21 lopakodó bombázót.

Címlapról ajánljuk
Révész Máriusz: most kell lépni, mert a következő generáció várható élettartama akár 2-5 évvel is alacsonyabb lehet

Révész Máriusz: most kell lépni, mert a következő generáció várható élettartama akár 2-5 évvel is alacsonyabb lehet

A sport és az esélyegyenlőség kapcsolatáról, valamint a mozgás testi és mentális hatásairól tartottak konferenciát Budapesten az aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával. Révész Máriusz államtitkár az InfoRádióban elmondta: a szegényebb, hátrányos helyzetű rétegekben különösen nagy gondot okoznak az egészségi problémák. Kitért arra is, hogy a kutatások alapján minél alacsonyabb iskolai végzettségűek a szülők, a gyermekük annál több időt tölt a számítógép, az okostelefon képernyője előtt, illetve annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy túlsúlyos vagy elhízott lesz.

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Hetven éve megjósolta a híres gondolkodó, mi vár ránk – Most a saját bőrünkön tapasztaljuk a kegyetlen valóságot

Minél fejlettebb technológiákra épül a gazdaság, annál világosabban látszik, hogy a kényelem mögött nem függetlenség, hanem újfajta kiszolgáltatottság halmozódik fel. Ezt a fordulatot írta le már az 1950-es években Jacques Ellul francia filozófus, aki szerint a technikai fejlődés nem egyszerűen megoldja a problémáinkat, hanem úgy szervezi át az életünket, hogy közben egyre több láthatatlan függőséget termel. Az energiapiac, a nyersanyag-ellátás és a mesterséges intelligencia körüli mai feszültségek pedig egyre inkább azt mutatják, hogy nem mi használjuk a rendszert, hanem a rendszer szabja meg, meddig tart a mozgásterünk. Ellul jóslatából viszont még mindig tanulhatunk valami újat a világunkról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×