Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor
Nyitókép: Pexels.com

Fizetnie kell Perunak egy nő halála miatt

Kártérítés megfizetésére kötelezte a perui államot az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság egy 1997-ben elhunyt háromgyermekes anya ügyében, akin akarata ellenére hajtottak végre sterilizációs műtétet Alberto Fujimori elnöksége idején.

Az ítélet mérföldkőnek számít, mert az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság most mondta ki először a perui állam felelősségét olyan kárban, amelyet a kilencvenes években folytatott kényszersterilizálási program okozott.

Celia Ramos 34 éves volt, amikor egy állami egészségügyi központban elkötötték a petevezetékét. Eredetileg más kezelésre érkezett, de rávették a beavatkozásra.

A műtét során súlyos allergiás reakció lépett fel nála, de csak fél órával később vitték át intenzív osztályra.

A beavatkozást hiányos felszereléssel és gyógyszerek nélkül végezték el. Ramos 1997. július 22-én, a műtét után 19 nappal meghalt. A hatóságok hivatalosan nem végeztek boncolást, és a család nem kapott tájékoztatást a körülményekről.

A bíróság ítélete szerint a perui állam 340 ezer dollár kártérítést köteles fizetni Ramos családja számára, ami az orvosi költségek megtérítését és a nő elmaradt jövedelme miatti kártérítést is tartalmazza.

A Fujimori-kormány 1996-ban indított családtervezési programja lehetővé tette - elméletileg önkéntes alapon - a petevezeték elkötését egy bizonyos társadalmi réteghez tartozó nőknél, elsősorban szegény családból származó, kecsua nyelvet beszélő, falusiaknál. A politika célja a születések számának csökkentése és a gazdasági fejlődés előmozdítása volt. A perui egészségügyi minisztérium adatai szerint az 1996 és 2000 között végrehajtott sterilizációs program során mintegy 300 ezer nőt sterilizáltak, gyakran beleegyezésük nélkül.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

Bendarzsevszkij Anton: Putyin már hajlott volna a békére, de Irán miatt elillant a kompromisszumkészsége

A legnagyobb gazdasági impaktja jelenleg a közel-keleti helyzet megoldásának van, így az orosz–ukrán konfliktus rendezése másodlagossá vált – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A szakértő szerint az orosz gazdaság „mentőövet kapott” az olajárak elszabadulásával, Vlagyimir Putyin pedig most már nem mutat olyan nyitottságot a béketárgyalásokra, mint két-három hónappal ezelőtt.

Az Európai Unió megirigyelte a magyar extraprofitadót

Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Ausztria pénzügyminiszterei közös levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen ki különadót az energiacégek váratlan többletnyereségére. A tárcavezetők szerint az iráni háború miatt megugró üzemanyagárakból származó profitból a vállalatoknak is részt kell vállalniuk a lakossági terhek enyhítése érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, újabb csapásokat indítottak a Közel-Keleten – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Amerikai repülőgépeket lőtt le Irán, újabb csapásokat indítottak a Közel-Keleten – Percről percre az iráni háborúról szombaton

Az iráni háború szombaton a 36. napjába lépett, és nem látszik, hogy a konfliktus hamar deeszkalálódhatna. Iráni és amerikai források szerint két amerikai harci repülőgép is odaveszett az iráni és az öbölbeli műveletek során. Az egyik, Irán felett lelőtt F-15E kétfős személyzetéből az egyik katonát kimentették, a másik után tovább folyik a kutatás, miközben Teherán látványosan propagandatémává tette az ügyet. Közben újabb iráni rakéta- és dróntámadások érték Izraelt és a Perzsa-öböl térségét, miközben Washingtonban a háború finanszírozása körül is láthatóvá váltak az első komolyabb politikai repedések. Eközben az első nyugati hajó, egy francia olajtanker átjutott a Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×