Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
308.31
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
Christian Stocker új néppárti miniszterelnök sajtóértekezletet tart az osztrák hárompárti koalíciós kormány beiktatási ünnepsége után a bécsi elnöki rezidencián, a Hofburg-palotában 2025. március 3-án. Ez Ausztriában az első olyan kormány, amelyet az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS) koalíciója alkot.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Sorkatonaság – elbukhatta nagy álmát az osztrák kancellár

Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart Ausztriában a kancellár dédelgetett álma arról, hogy a katonai szolgálat meghosszabbítását népszavazáson szentesítsék. A vihar a jelek szerint csitul, mivel a referendum minden valószínűség szerint lekerült a napirendről.

A tavaly márciusban hárompárti koalíció élén hivatalba lépett Christian Stocker néppárti (ÖVP) kancellár a múlt év utolsó napjaiban tárta a nyilvánosság elé indítványát a kötelező hat hónapos szolgálat meghosszabbításáról. A kancellár erről még a koalíciós partnerekkel, a szociáldemokrata SPÖ-vel és a baloldali liberális NEOS párttal sem egyeztetett.

A referendumot mindkettő elutasította. De sérelmezte ezt a két ellenzéki párt, a radikális jobboldali, Ausztriában a legnagyobb támogatottsággal rendelkező Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Zöld Párt,

mint ahogy bírálták a tervezett referendumot a legilletékesebb katonai szakértők is, hangsúlyozva, hogy egy ilyen súlyú kérdésre adandó választ nem lehet az állampolgárokra terhelni.

Ezt követően szakértői bizottság tett javaslatot arra, hogy az alapszolgálatot hatról nyolc hónapra növeljék, további két hónapra pedig kötelező tartalékosi kiképzést vezessenek be.

A sorkötelezettség 18 éves kortól minden férfira vonatkozna. Az előterjesztők – a kormánnyal egyetértve – az egyre feszültebbé váló, Ausztriát is érintő, egyre súlyosabbá váló geopolitikai helyzetre hivatkoztak. A referendumot ugyanakkor a leghatározottabban elutasították.

Az ORF közszolgálati médium beszámolója szerint ezt követően került sor a kormány ülésére. A koalíciós pártok egyetértettek abban, hogy az ország védelmi képességeit az új fenyegetések fényében erősítsék. Egyetértés volt abban is, hogy a katonai szolgálatot vonzóbbá kell tenni. Utaltak arra is, hogy

a szakértői bizottság, az úgynevezett katonai szolgálati bizottság ajánlásait, a javasolt modelleket azonnali hatállyal megvizsgálják.

A kormányülésről közzétett, az ORF által ismertetett közlemény egyetlen szóval sem említette Stocker kancellár javaslatát az őszi népszavazásra. Csupán azt hangoztatta, hogy a menetrendről sürgős konzultációkra van szükség.

A koalíciós partnerek megállapodtak abban is, hogy az egyeztetésekbe bevonják az ellenzéki pártokat is, és széles körű konszenzusra törekszenek. Az FPÖ védelempolitikai szóvivője hangsúlyozta, hogy pártja szerint szükség van a kötelező szolgálat meghosszabbítására, ugyanakkor a népszavazást elvetette.

Az említett katonai szolgálati bizottság egyik vezetője, az ORF által idézett Thomas Stralinger volt védelmi miniszter megerősítette, hogy a leghatározottabban ellenzik a népszavazást.

Elemzők szerint mindez azt jelenti, hogy Stocker „álma”, azaz a referendum egyelőre mindenképp lekerült a napirendről.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Kétnapos hivatalos látogatásra érkezett hétfőn Phenjanba Hszi Csin-ping kínai elnök, akit az észak-koreai főváros repülőterén Kim Dzsongün észak-koreai vezető és felesége fogadott. Az észak-koreai vezetés a külvilág, főként Oroszország felé akarta mutatni, hogy milyen jó a kapcsolata a kínai vezetéssel – mondta Salát Gergely sinológus az InfoRádióban.

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×