Infostart.hu
eur:
355.78
usd:
308.52
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
António Costa, az Európai Tanács elnöke (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

Újabb „nagy üzletre” készül az Európai Unió

Újabb együttműködést jelenthet be hamarosan az EU, amely túlmutathat az egyszerű szabadkereskedelmi egyezmény megújításán. Az Indiával kötött megállapodás után az Európai Tanácsot vezető António Costa Vietnámba utazik az újabb szövetség megkötéséért.

Costa Indiából egyenesen utazik Hanoiba, a Vietnámi Szocialista Köztársaság fővárosába, hogy ott egy átfogó stratégiai partnerséget jelentsen be az országgal.

A megállapodás mérföldkőnek számítana, mivel ez lenne az EU első ilyen szintű partnersége az ASEAN térségében, és új szintre emelné a két fél politikai, gazdasági és biztonsági együttműködését – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

Vietnám az elmúlt években tudatosan építette globális kapcsolatrendszerét: hasonló együttműködéseket kötött többek között az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Japánnal, Indiával, az Egyesült Királysággal, Franciaországgal és Ausztráliával.

Az ország eddig 17 kétoldalú megállapodást írt alá, amelyek célja a kereskedelemre erősen támaszkodó gazdaság további, akár két számjegyű bővülésének biztosítása.

Costa szerint a kapcsolatok átfogó stratégiai partnerséggé emelése erőteljes jelzés lenne egy bizonytalan nemzetközi környezetben, és azt mutatná, hogy az EU és Vietnám a rövid távú taktikai alkalmazkodás helyett a hosszú távra terveznek.

Az időzítést persze nagyban befolyásolja Donald Trump vámintézkedései is, amelyek jelentősen felkavarták a nemzetközi kereskedelmet és több hagyományos szövetségi viszonyt is erősen megkérdőjelezhetővé tett.

Ebben a környezetben mindenki diverzifikálni akar, és a sok szereplő közül az EU kiszámíthatóbb/megbízhatóbb mozgása jelentősen felértékelődött.

Gazdasági szempontból az EU már most Vietnám negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. A kétoldalú forgalom évente 10–15 százalékkal bővül, és 2025-re elérte a mintegy 61,6 milliárd euró. Az EU emellett Vietnám tíz legnagyobb külföldi befektetője közé tartozik, a teljes uniós működőtőke-állomány megközelíti a 25 milliárdot.

A gazdasági kapcsolatok erősödéséhez jelentősen hozzájárult a 2020-ban hatályba lépett EU–Vietnám szabadkereskedelmi megállapodás, amely már akkor eltörölte a vámok 99 százalékát, ezzel mintegy 40 százalékkal növelve a kétoldalú kereskedelmet.

A felek emellett egy védelmi és biztonsági párbeszédmechanizmust is létrehoztak azóta és Costa meglátásában az átfogó stratégiai partnerség stabil keretet adna az együttműködés elmélyítéséhez olyan kulcsterületeken, mint a zöldenergia, a fejlett technológiák, valamint készségfejlesztés területén.

Ugyan Vietnámban egypártrendszer működik, az állam magára "szocialista irányultságú piacgazdaságként" tekint. Bár a kétoldalú kereskedelem mértéke akár még indokolttá is tehetné, feltehetően az ország ideológiai beállítottsága is közrejátszik abban, hogy a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen nem folytatja útját Costával – olvasható a cikkben.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Kétnapos hivatalos látogatásra érkezett hétfőn Phenjanba Hszi Csin-ping kínai elnök, akit az észak-koreai főváros repülőterén Kim Dzsongün észak-koreai vezető és felesége fogadott. Az észak-koreai vezetés a külvilág, főként Oroszország felé akarta mutatni, hogy milyen jó a kapcsolata a kínai vezetéssel – mondta Salát Gergely sinológus az InfoRádióban.

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Tisza-kormány: kitálalt az Integritás Hatóság elnöke, miniszteri biztost nevez ki Magyar Péter

Tisza-kormány: kitálalt az Integritás Hatóság elnöke, miniszteri biztost nevez ki Magyar Péter

A héten ismét ülésezik a parlament, a kormány közzé teheti az uniós forrásokhoz való hozzáférés technikai részleteit. Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy az előző kormányzat ideje alatt „a rendszer lényege volt a korrupció”, komoly nyomás nehezedett rá. A költségvetés helyzete a vártnál rosszabb, a kormány most próbálja felmérni a helyzetet, a jó hír viszont az, hogy a választás óta látott hozamcsökkenés és forinterősödés akár már rövidtávon komoly megtakarítást jelenthet a büdzsében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×