A lengyel rakéták éjszaka vagy nagyon rossz látási viszonyok mellett is bevethetők. Így megfelelő védelmet nyújthatnak majd a kommandósoknak az alacsonyan szálló harci gépek, helikopterek és főleg az egyre jobban terjedő drónokkal szemben. A különleges egységek katonái ugyanis főként sötétben, vagy olyankor tevékenykednek, amikor az ellenség nehezen tudja csak felderíteni őket.

A lengyel Mesko S.A. hadiipari vállalat által összefogott fejlesztő csapat a hagyományos célzóberendezést egy hőképalkotó egységgel egészítette ki, amely lehetővé teszi még az éjszakai használatot is. Emellett a Piorun rendelkezik egy úgynevezett idegen-barát felismerőrendszerrel, jelentősen csökkentve vele annak az esélyét, hogy a saját erőkhöz tartozó repülőgépre tüzeljenek vele. A biztonságot szolgálja továbbá egy különleges azonosító, ezért csak az arra jogosult katonák használhatják. Ennek az a jelentősége, hogy ha a fegyver esetleg az ellenség kezére jutna, a kódok ismerete nélkül semmire se mennének vele.

A fegyver repeszrobbanó töltetet kapott, amit közelségi gyújtó indít, vagyis nem kell, hogy közvetlen találatot érjen el, elég ha csak elrepül a cél mellett.

A Piorun teljes tömege mindössze 16,5 kiló, ebből a rakéta tömege valamivel több mint 10 kilogramm. Ha kell, egyetlen katona is képes hordozni, ez a többnyire gyalogosan harcoló kommandósok számára jelent komoly előnyt. A rakéta hatótávolsága 400 métertől 6500 méterig, illetve 10 méteres magasságtól 4 kilométerig terjed. Mivel összekapcsolható egy kis méretű felderítő radarral, még az előtt megsemmisítheti a támadó ellenséges helikoptereket, vagy repülőket, hogy azok elindíthatnák a saját csapásmérő fegyvereiket.

A lengyel vállról indítható légvédelmi rakéta (angol rövidítéssel MANPADS) remekül szerepelt az ukrajnai háborúban, különösen az orosz drónokkal és cirkáló rakétákkal szemben bizonyult hatékony fegyvernek. Ezért is választották a belga különleges erők ezt a légvédelmi rendszert. Rajtuk kívül már több állam is hadrendbe állította a Piorunt. Norvégia, Svédország, a három balti köztársaság, továbbá Grúzia és Moldova is ezzel látta el hadseregét.

Az alábbi, Ukrajnában felvett videón egy orosz helikoptert pusztít el a Piorun rakétája:

Ukrainian soldiers shoot down a Russian Ka-52 helicopter with one of the Polish Piorun MANPADS that Poland donated just before the Russian invasion.

The Piorun has turned out to be the best MANPADS out there at night and against low-flying objects.

????https://t.co/yHsJAqy251

— Visegrád 24 (@visegrad24) May 27, 2022

De még az amerikai haderő is érdeklődést mutatott és rendelt is néhány darabot, hogy kipróbálja, illetve összehasonlítsa a saját, meglévő MANPADS eszközeivel.

A növekvő nemzetközi érdeklődés miatt a lengyel cég egyre jobban fokozza a gyártást. Mint arról a Defence24.com beszámolt, a Mesko S.A. 2025 februárjáig már több mint három ezer rakétát állított elő, és a termelés ütemét évi két ezer darabra akarja növelni. (Ennek kevesebb mint a tizedét teszi ki az indító állások száma.)

Ha már az összehasonlításnál tartunk, meg kell említenünk, hogy tavaly a lengyelek is felajánlották a közös európai EDIPRA program számára a Piorunt. Ám az végül alul maradt a francia Mistral rendszerrel szemben. Így az EU hadigazdaságát fellendíteni hivatott, közös fegyvervásárlás keretében inkább a Magyar Honvédség által is használt Mistralok kerülnek a legtöbb uniós ország hadseregéhez.

A beszerzésekkel kapcsolatban az Army Recognition arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős változás megy végbe az európai NATO-országok légvédelmében, egyre általánosabbá válik, hogy a csapatokat saját, hordozható légoltalmi fegyverekkel látják el, és nem a külön egységekbe szervezett légvédelmi erők adnak számukra fedezetet. Ez főleg a drónok rohamos terjedése miatt lényeges, hiszen a legjobban éppen a gyalogosan harcoló katonák vannak kiszolgáltatva a robotok támadásainak.