A Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Hivatal (Bundesamts für Verfassungsschutz und Terrorismusbekämpfung) akkori alkotmányvédelmi főfelügyelője, Egisto Ott tagadja az ellene felhozott vádakat.
A vádirat szerint Ott a hivatal tisztjeként jogosulatlanul végzett adatlekérdezéseket, és az így megszerzett információkat továbbította. Az ügy nemzetközi jelentőségét növeli, hogy a vád szerint mindezt a nemzetközi körözés alatt álló volt Wirecard-vezető, Jan Marsalek megbízásából tette.
A vádhatóság szerint Ott személyes adatokat, utazási információkat, valamint osztrák belügyi tisztségviselők szolgálati mobiltelefonjait juttatta el orosz kapcsolatokhoz. Egy SINA-típusú, egy uniós tagállam hírszerzési adatait tartalmazó titkosított laptop is Marsaleken keresztül kerülhetett az orosz belbiztonsági szolgálathoz.
A bécsi perben a 2019-es berlini Tiergarten-gyilkosság is szerepet kap. A vád szerint Ott az orosz titkosszolgálat számára elemzést készített a Georgiában született férfi meggyilkolásáról, valamint a merénylet utáni hatósági fellépésről. Az ügyészség állítása szerint „hibaanalízist” és javaslatokat dolgozott ki titkosszolgálati célzott gyilkosságokra.
Elítélése esetén Ott akár öt év szabadságvesztést is kaphat. A per kimenetelét Ausztrián kívül is fokozott figyelem kíséri, tekintettel az orosz hírszerzési szálra és a Wirecard-ügyhöz fűződő kapcsolatokra.





