Infostart.hu
eur:
378.56
usd:
321.57
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltõ Dánia miniszterelnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) az uniós tagállamok csúcstalálkozója után Brüsszelben 2025. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Lapértesülés: rendkívüli EU-csúcs lehet a héten a Trump–Grönland ellentét miatt

Az európai vezetők a következő napokban személyes tanácskozást tartanának, hogy megvitassák, miként reagáljanak az amerikai elnök hétvégi kijelentésére.

Az Európai Unió 27 tagállamának vezetői a következő napokban találkoznak, hogy megvitassák, milyen választ adjanak az amerikai adminisztráció azon kijelentésére, amely szerint az Egyesült Államok megerősített biztonsága nem lehetséges anélkül, hogy Grönlandot ne tudja a saját részének.

António Costa, az Európai Tanács elnöke az után kezdeményezte a rendkívüli ülés megtartását, hogy az EU-nagykövetek vasárnap Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák Donald Trump szombati kijelentését, amely szerint megvásárolja Grönlandot, és vámokkal sújtja azokat az uniós országokat, amelyek az útjába állnak ennek az elképzelésnek.

Egy EU-tisztviselő és egy, a szervezésre rálátó diplomata szerint a csúcstalálkozót csütörtökön tarthatják – írja a Politico beszámolója alapján a Portfolio.

A tisztviselő arról tájékoztatta a brüsszeli lapot, hogy az uniós tagországok vezetőinek találkozója szigorúan személyes részvételhez kötött lesz, nem pedig virtuális konferenciahívás formájában tartják, ami azt jelzi, nagyon fontos tanácskozást készítenek elő.

(A nyitóképen: Mette Frederiksen dán miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós tagállamok csúcstalálkozója után Brüsszelben, 2025. december 19-én.)

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×