Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump amerikai elnök a Palm Beach-i rezidenciáján, Mar-a-Lagóban tartott sajtóértekezletén 2026. január 3-án. Hajnalban Trump bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Korszakváltás? Súlyos német üzenetet kapott Donald Trump

Eddig is bírálták az amerikai elnök Grönland birtoklására vonatkozó hódító terveit a legtekintélyesebb német politikusok. Donald Trump Németországot is érintő, vámokkal történő fenyegetése azonban minden eddiginél jobban kiverte a biztosítékot.

Az amerikai elnök által vámokkal fenyegetett nyolc európai ország a hétvégén már közös nyilatkozatban figyelmeztetett a vámok bejelentésének lehetséges következményeire. A közös állásfoglalás arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez még inkább veszélyezteti a transzatlanti kapcsolatokat és veszélyes eszkalációhoz vezethet.

A német média hétfőn ugyanakkor már arról számolt be, hogy német kormánypolitikusok felháborodottan reagáltak az amerikai elnök bejelentésére. Noha Friedrich Merz kancellár a fenyegetéssel kapcsolatban még nem foglalt állást, külügyminisztere, az ugyancsak kereszténydemokrata Johann Wadephul annál inkább.

A miniszter az ARD szerint hangsúlyozta, hogy a közös európai válasz elengedhetetlen. Wadephul hangoztatta azt is, hogy az Egyesül Államok és az EU között korábban kötött „vámbéke” ilyen körülmények között aligha léphet életbe.

A ratifikálást a legközelebbi jövőben tervezték, ennek azonban a miniszter szerint „lőttek”.

Wadephul ismét megerősítette Berlin szolidaritását Grönlanddal, illetve Dániával. Óvatos derűlátását fejezte ki ugyanakkor azzal kapcsolatosan, hogy Trump újabb bejelentése nem lesz különösebb hatással a NATO katonai kohéziójára.

A miniszternél jóval élesebben fogalmazott a CDU külügyi és biztonságpolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter ugyanis zsarolással vádolta az amerikai elnököt, és azt hangsúlyozta, hogy Európa részéről sürgős és „önbizalmat sugárzó” reagálásra van szükség. Meglátása szerint Trump kiszámíthatatlanságával szándékosan rombolja a korábbi a Nyugatot összekötő, szabályokon alapuló rendet.

Kiesewetter szerint az amerikai elnök ezzel a politikával Oroszország és Kína kezére játszik, mind Moszkva, mind Peking ugyanis érdekelt Európa megosztásában. A kereszténydemokrata politikus korszakváltásról beszélt, szerinte ezt alakítani kell, és nem szabad megengedni, hogy Németország, illetve Európa áldozattá váljon.

A politikus arra is utalt, hogy Németországnak az EU gazdaságilag legerősebb országaként a jövőben több feladata és nagyobb felelőssége lesz.

Boris Pistorius szociáldemokrata védelmi miniszter egy korábbi interjúban némileg még derűlátóbban beszélt. Donald Trump fenyegetései ellenére nem várja a legrosszabbat – jelentette ki. Szerinte hatalmi játszma folyik azzal kapcsolatban, hogy ki milyen befolyással endelkezik Grönlandon, a szigetet azonban meg kell védeni mások szorításától, illetve befolyásától.

A külügyminiszter a fenyegetések ellenére nem számít arra, hogy az elnök katonai beavatkozást kezdeményezzen. Az Egyesült Államok nemcsak a Trump-kormányzatból áll, hanem a kongresszusból és a szenátusból is – hangsúlyozta.

Elődje, a korábbi külügyminiszter Annalena Baerbock szerint Trump intézkedésével

az Egyesült Államok lábon lőtte saját magát.

Baerbock a korábbi, Olaf Scholz akkori kancellár vezette koalíciós kormányban volt a külügyek irányítója, jelenleg az ENSZ Közgyűlésének elnöke. A ZDF által ismertetett nyilatkozatában úgy értékelte, hogy Donald Trump vámpolitikájával árt országának. Azzal amit most csinál, valójában saját országa érdekeinek árt – hangoztatta a Zöldek Pártjának korábbi politikusa.

Az Egyesült Államok súlyos adóssággal küzd, ezért abszolút érdeke fűződne a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez – értékelte Baerbock.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×