Halálbüntetést kér az ügyészség a hivatalából elmozdított dél-koreai elnökre. Jun Szogjolt lázadással vádolják, ismert, 2024-ben hadiállapotot hirdetett ki, az ügyészség szerint visszaélt a hatalmával.

Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban rögzítette: bár a halálbüntetés nagyon szigorúan hangzik, de azért ennyire komoly büntetés, mert a dél-koreai jogrendszerben a felkelés vagy lázítás vezetése olyan bűncselekmény, amely kizárólag háromféle büntetést vonhat maga után:

1. halálbüntetést,
2. életfogytiglani szabadságvesztést kényszermunkával,
3. életfogytiglani szabadságvesztést,

tehát ennél kisebb büntetési tételt nem is lehet hivatalosan kiszabni. Az azonban már más kérdés szerinte, hogy valóban kivégezhetik-e. Mivel Dél-Koreában 1997 óta nem hajtottak végre ilyen ítéletet, kijelenthető, hogy a halálbüntetést az országban nem alkalmazzák.

Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy itt nem pusztán arról van szó, hogy hivatalában elnökként visszaélt volna a hatalmával Jun Szogjol, hanem egy államellenes bűncselekmény száradhat a lelkén azzal, hogy az alkotmányos rend megdöntését szervezte meg, és egy olyan felkelés „főkolomposa” volt, amely az ország rendjét teljes mértékben borította volna.

Felidézte: Dél-Koreában a XX. század második felében olyan autoriter rezsimek voltak, amelyek a katonai jogrend intézményével teljes mértékben visszaéltek annak érdekében, hogy a saját hatalmukat megszilárdítsák, bármilyen felkelést, demokratizálódásra irányuló mozgalmat elnyomjanak, ezért veszik kifejezetten komolyan az ilyen bűncselekményeket ma is.

Ismert, Jun Szogjol hadiállapotot rendelt el, ami viszont rendkívül rövid életű volt, ezért félresikerült kísérletként vonul be az ország történetébe; a kihirdetése után pár órával a nemzetgyűlés megszavazta, hogy ezt felfüggesszék, és az is átment, hogy elmozdítsák Jun Szogjolt az elnöki székből. Utóbbi döntést aztán az Alkotmánybíróság helyben is hagyta, mivel a katonai jogrend kihirdetését alkotmányellenesnek nyilvánította. Az események nagyon konkrét következménye az volt, hogy előre hozott választást tartottak Dél-Koreában, és az ellenzék került hatalomra.

Nagy Angelina nem tartja valószínűnek, hogy halálra ítélik az exelnököt és az ítéletet ténylegesen végre is hajtják, nem enyhítik a büntetést. Reálisabb forgatókönyv szerinte, hogy

életfogytiglani börtönbüntetést fog végül kapni.

A múlt példái is erre mutatnak: véres kezű diktátor esetében legutóbb 1996-ban szabtak ki halálbüntetést, ami aztán „életfogytiglanra” enyhült, majd egy év múlva elnöki kegyelemben részesült az elítélt. Ez alapján a kutató leginkább azt valószínűsíti, hogy ehhez hasonló forgatókönyv következik, feltéve, hogy újra kormányváltás történik.

A bíróság döntését február 19-re ígérik, a védelem azonban eddig is sikeresen húzta az időt Nagy Angelina szerint.