Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd
Jun Szogjol hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök (b) az ellene indított alkotmányos vádeljárásban tartott nyolcadik alkotmánybírósági meghallgatásán Szöulban 2025. február 13-án. Az alkotmányos vádemelési eljárást a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament kezdeményezte Jun Szogjol ellen, miután az államfõ december 3-án rendkívüli állapotot hirdetett, katonákat vezényelt a parlamenthez, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta.
Nyitókép: MTI/EPA/EPApool/Dzson Hon Kjun

Halálbüntetést kértek a hivatalából elmozdított dél-koreai elnökre

Halálbüntetést kért kedden a dél-koreai ügyészség az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit a 2024-ben rövid időre bevezetett hadiállapot miatt lázadással vádolnak – jelentette be a szöuli központi bíróság.

A bíróságon elmondott záróbeszédében az ügyész közölte még: a nyomozás során bebizonyosodott, hogy Jun, illetve az akkori védelmi miniszter, Kim Jonghjun közösen kidolgoztak egy olyan tervet, amellyel a céljuk Jun hatalomban tartása volt.

A tájékoztatás szerint az ügyészség Kim Jonghjunra életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte.

A 2025 júliusa óta börtönben lévő volt elnök tagadja az ellen felhozott vádakat, és azzal védekezett a perben, hogy a hadiállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.

A bíróság várhatóan februárban hirdet ítéletet a perben.

Jun Szogjolt tavaly áprilisban mozdították el hivatalából, miután 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett ki, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd egyebek között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.

A dél-koreai jog szerint kiszabható halálbüntetés arra, akit bűnösnek találnak lázadás vezetésében, jóllehet az országban már évtizedek óta nem hajtottak végre halálbüntetést.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×